szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szingapúrban a Wolbachia nevű baktériummal fertőzik meg a mesterségesen tenyésztett hím szúnyogokat, hogy visszaszorítsák a halálos dengue-láz terjedését.

A szingapúri Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség (NEA) eddig már több tízmillió olyan szúnyogot tenyésztett ki, amelyek segíthetnek felvenni a harcot a dengue-lázzal – tudósít az Undark.

A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. Előbbi az egész világon jelen van a trópusi területeken, míg a vérzéses dengue-láz főleg Ázsia déli részén fordul elő. A betegséget kiváltó vírust szúnyogok, többek között az ázsiai tigrisszúnyog terjesztik.

Az utóbbi időben probléma, hogy a betegség Európában is egyre több helyen üti fel a fejét.

Riadót fújtak a francia közegészségügyi hatóságok, mert terjed a dengue-láz

Az eddig szokásos, évente nagyjából tucatnyi dengue-lázas eset helyett az idén csak szeptemberig közel ötvenet regisztráltak Franciaországban. Immár nemcsak Afrikában, Közép-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában járt utazók betegedhetnek meg, hanem e vidékek közelében sem járt franciák is.

A szingapúri hatóság egyiptomi csípőszúnyogot (Aedes aegypti) tenyészt. Ez bár szintén terjesztheti a dengue-lázat, de ezek a mesterségesen tenyésztett vérszívók nem alkalmasak erre, ugyanis a Wolbachia nevű baktériummal fertőzték meg, ami miatt az egyedekben már nincs benne a vírus. Ha ezek a szúnyogok tovább szaporodnak, akkor egyre több olyan vérszívó lesz, amely már nem terjeszti a betegséget. A szingapúri szakértők számítása szerint ezzel megállítható lehet a halálos fertőzés.

AFP

Mellékhatásként előny, hogy csökkenhet a szúnyogok száma is. Egyelőre nem tudni, miért, de ha egy wolbachiás szúnyog párosodik egy, a baktériummal nem fertőződött nősténnyel, annak petéi nem kelnek ki.

Azonban ha egy Wolbachiával fertőzött hím és nőstény párosodik, annak utódai biztosan kikelnek. Éppen ezért a NEA kutatói egy új, mesterséges intelligenciára alapuló rendszert kezdtek el használni, ami képes elkülöníteni a hímeket a nőstényektől. A szakemberek ezután fertőzték meg, majd engedték el a hímeket.

Friss kutatás: télen sem szabadulunk majd a szúnyogoktól, és ez a betegségek terjesztése miatt is rossz hír

A globális felmelegedés következtében már télen is szaporodik Dél-Európában a veszélyes betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.

A NEA kutatói még 2016-ban engedték szabadon az első ilyen hím szúnyogokat, majd 2019-ben már heti kétmilliót. Mostanra ez a szám heti 5 millióra nőtt, köszönhetően a mesterséges intelligenciának és a folyamat automatizálásának.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: a vadon élő Aedes aegypti egyedszáma, ezzel együtt pedig a vírusfertőzések száma is csökkenőben van.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!