A marihuánafogyasztás ingoványos terület (Magyarországon például illegális), de az orvoslásban – például fájdalomcsillapításra – a világ egyes helyein használják, és olyan országok is vannak, ahol az orvosláson kívül is legális.
A tudomány is gyakran foglalkozik a kannabisz – jó és rossz – hatásaival. Kiderült például, hogy a placebónál nem lehet hatásosabb a fájdalomcsillapításban, de a szex élvezetesebb lehet a fogyasztását követően.
Egy korábbi tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a kannabisz különféle nehézfémeket tartalmaz, melyek a Parkinson- és az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségeket okozhatnak.
Most a marihuána egy újabb, igen rossz hatására derült fény a Stanford Egyetem tanulmánya nyomán: az eredmények azt mutatják, hogy a marihuána gyakori fogyasztása 34 százalékkal növelheti a koszorúér-betegség, azaz a CAD kialakulását – azokhoz mérten, akik sosem fogyasztottak belőle.
A koszorúér-betegség egy igen súlyos probléma, ami a szív fontos ereinek elzáródását vagy szűkületét okozhatja, egyes esetekben súlyos, akár halálos szívproblémákhoz is vezethet – írja az Interesting Engineering.
Az Európai Unió egyre nagyobb jogi nyomás alatt áll a kannabisz rekreációs fogyasztásának fokozatos európai legalizációja miatt. Most épp Berlin dobott kesztyűt Brüsszelnek.
A Stanford munkatársai különböző, önbevalláson alapuló amerikai egészségügyi adatbázisokat használtak, hogy a kannabisz használata és a CAD-betegség kialakulása között összefüggéseket találjanak. Elsőként aprólékos kiigazításokat végeztek a korra, nemre és szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire vonatkozóan, majd egy statisztikai technikával kerestek összefüggéseket – így kapták meg az eredményeket.
A kannabiszhasználat számos, a szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatása ismert, de az egész szervezetben okozhat gyulladást, ami a CAD kialakulásának egyik ismert kockázati tényezője.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
