#szív- és érrendszeri betegségek

75 év alatt már „nem illene” meghalni bizonyos betegségekben – sokatmondó ábrákon a magyar egészségügy mélyrepülése

Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.


Kösz, jól: Vajon a szaunában és a hideg vizes merülésben rejtőzik a hosszú élet titka?

A rendszeres szaunázást és a hideg vizes merülést számos kutatás összefüggésbe hozza a jobb szív-érrendszeri egészséggel, az alacsonyabb gyulladásszinttel és akár az egészséges öregedéssel is. De hogyan hatnak valójában a szervezetünkre a hideg- és melegterápiák? A Kösz, jól podcast legújabb epizódjában dr. Kovács Milán sportorvossal jártuk körül a tudományosan igazolt előnyöket és a fontos óvintézkedéseket.


Ártalmatlan szépséghiba, vagy a trombózis előszobája? Mikor kell komolyan venni a visszereket?

Tömegeket érint a visszértágulat úgy Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Az ülőmunka nem segít, de még kevésbé, ha valakinek sokat kell állnia – mondja Szeberin Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának vezető érsebésze. Mikortól válik veszélyessé a visszérbetegség? Mit tehetünk ellene élemóddal? Mit jelent a kontrollált trombózis? Miért fontos, hogy minden érintett mutassa meg szakorvosnak a visszereit, és milyen kezelési lehetőségek vannak?


Már 30 évesen sem mindegy – így változtatja meg a koleszterinről való gondolkodást az új amerikai ajánlás

Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.




Alattomos bajkeverők a szájban – egész testünkre jótékonyan hathat, ha megszabadulunk a fogászati gócoktól

Sokan egy gyors fájdalomcsillapítóval intézik el az érzékeny vagy időnként fájó fogat, és a fogorvosi vizitet későbbre halasztják. A gyulladás nem mindig jár jelentős kellemetlenséggel, ezért könnyű napirendre térni fölötte, holott a fogászati gócok okozhatnak szív- és érrendszeri problémákat, reumatikus és bőrtüneteket, és terhelik az immunrendszert is. Lubics Szilvia fogorvossal, ultrafutóval beszélgettünk.








Van, hogy a mozgás és a diéta sem elég – amit sok háziorvos is rosszul tud a magas koleszterinszintről

Nincs elég alacsony koleszterinszint – vallja a korszerű tudományos eredményekkel összhangban Harangi Mariann egyetemi tanár. Milyen összkoleszterinnél kezdhetünk genetikai érintettségre gyanakodni? Milyen étrendet tartson, akinek magas az LDL-koleszterinszintje, és mi az igazság a tojásról? Mit árul el a sima laborvizsgálatokon nem mért Lp(a)-érték? Ezekről is kérdeztük a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikája anyagcsererészlegének vezetőjét.


Felejtse el a BMI-t, van egy sokkal beszédesebb mutató

Fontosabb a testtömegnél az, hogy miként oszlik el a zsír a testen, amikor a szív- és érrendszeri betegségek kockázatáról van szó – tárták a nyilvánosság elé legfrissebb eredményeiket svéd kutatók az Európai Kardiológiai Társaság belgrádi konferenciáján.