Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint az evészavarral küzdő betegek agyának bizonyos területein sokkal kevesebb a dopaminreceptor, mint az egészségeseknél. A felfedezéssel új gyógymódokat fejleszthetnek ki.
A kaliforniai Stanford Egyetem tudósai nemrég azt vizsgálták, milyen agyi aktivitást mutatnak azok, aki valamilyen étkezési zavarban szenvednek. Kiderült, hogy a falási rohamokkal küzdők, valamint a bulimiások estében is megváltozott agyi aktivitás mérhető az agy azon területén, ami a szokásokhoz kapcsolódik. Mindez segíthet az étkezési zavarokkal kapcsolatos új kezelési módokat találni – olvasható a Nature-ben.
A kutatók két olyan területet azonosítottak a patkányok agyának striatum nevű részében, amelyek aktívak, amikor valamilyen megszokott cselekvést végeztek. Bár az emberi agy sokban hasonlít a patkányokéra, a tudósok nem voltak biztosak abban, hogy ezek az emberi agy mely struktúráinak felelnek meg – vagy egyáltalán léteznek-e ilyenek.
A Stanford Egyetem kutatói ezért azt nézték meg elsőként, hogy az agykéreg mely részéhez kapcsolódnak a striatum részei. Ezután az emberi agyat térképezték fel mágnesesrezonancia-képalkotó vizsgálat (MRI) segítségével, hogy az agykéregtől visszafelé haladva találják meg az adott területet.
A vizsgálat végül az agy két részéhez vezetett vissza: a szenzomotoros funkciókért felelős putamenhez, valamint az asszociációhoz kapcsolható caudatushoz.
Mivel azt feltételezték, hogy a megszokott viselkedés valószínűleg szerepet játszik a falással kapcsolatos evési zavarban és a bulimiában, a csapat 34 nő agyát vizsgálta meg, akik valamelyiktől szenvednek.
Az fMRI vizsgálat során kiderült, az agy ezen részében változást találni az egészséges emberek agyához képest. A képalkotó vizsgálat a szürkeállomány szerkezetében és különösen a dopamin jelátvitelében mutatott változást a putamenben.
Étkezési zavart okozhat a koronavírus-fertőzés a gyerekeknél
Az angliai szakemberek szerint a parosmia nevű állapot miatt a gyerekek szaglása hibássá válik, ami miatt az ételektől is megundorodhatnak.
„A szenzoros putamennel való kapcsolat volt a fő megkülönböztető tényező az általunk vizsgált betegek és a kontrollcsoport között” – magyarázta Allan Wang, az egyetem idegtudósa. A szakemberek szerint a mostani kutatási eredmény megerősíti azt a feltételezést, ami szerint agyi változások tapasztalhatók a falási rohamokkal küzdőknél.
A vizsgálatok szerint a betegek agyában a putamennek kevesebb dopaminreceptora van, mint az egészségeseknek. A kutatók azt gyanítják, hogy a dopamin fokozott felszabadulása csökkentheti a dopaminreceptorok érzékenységét és számukat.
A tudósok szerint ennek fényében érdemes lehet megvizsgálni, hogy milyen újfajta kezelési módokat lehetne kidolgozni a betegek számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
