A Pueblo Blanco Természetvédelmi Területen talált leletet 2018-ban fedezték fel a tudósok, de csak – helyi idő szerint – csütörtökön mutatták be a nagyközönségnek.

A dinoszaurusz csontjai olyan hatalmasak voltak, hogy az őket szállító furgon felbillent. A balesetben senki sem sérült meg, és a maradványokban sem keletkezett kár.

Nicolas Chimento paleontológus elmondta: az eset után a tudósok úgy döntöttek, hogy a Chucarosaurus diripienda nevet adják a dinoszaurusznak, mivel a latin diripio (összetör) igével a maradványokat ért balesetre akartak utalni, melyet a lelet épségben vészelt át.

A Chucarosaurus 50 tonnás és 30 méter hosszú lehetett, és ezzel az eddigi legnagyobb dinoszaurusz, amelyet a hegyvidéki Rio Negro tartományban találtak. Az őshüllő a késő krétakorban élhetett ragadozók, halak és tengeri teknősök társaságában.

Az egyik feltárt csontdarab.

Nicolas Chimento/Museo Argentino de Ciencias Naturales

A Chucarosaurus combcsontja 1,90 méter hosszú volt, és három részből állt. A részek egyenként több mint száz kilogrammot nyomnak, és csak hárman tudták megemelni őket.

Patagónia volt az otthona a világ legnagyobb növényevő dinoszauruszainak, például a kolosszális Patagotitan mayorumnak, a valaha felfedezett legnagyobb dinoszaurusznak. A kutatók máig nem tudják, miért nőttek olyan gyorsan a térségbeli fajok, egyesek egész életük során.

Matias Motta paleontológus elmondta, hogy a szauropodák közé tartozó Chucarosaurus vetekedett más patagóniai óriásokkal súlyban és méretben, de a csípő, a mellső végtagok és a hátsó végtagok jellegzetességei arra utalnak, hogy karcsúbb és kecsesebb volt.

15 méteres nyaka volt egy most azonosított dinoszaurusznak - hatszor hosszabb, mint egy zsiráfé

Az eddigi leghosszabb nyakú dinoszaurusz fosszilis maradványait azonosították a New York-i Stony Brook Egyetem kutatói.

Argentínában mintegy 140 dinoszauruszfaj találtak eddig, és ezzel Kína és az Egyesült Államok mellett a világ három legjelentősebb országa között van az őshüllőkkel kapcsolatos kutatások és felfedezések terén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.