Bizonyára sokan nem fognak örülni a Neurology folyóiratban a napokban közölt tanulmány megállapításainak. A Mayo Klinika kutatói ugyanis kapcsolatot találtak az idősebb felnőtteknél a súlyos alvási apnoe, valamint az olyan agyi elváltozások között, amelyek a stroke és a demencia kockázatát növelhetik.

Hogy mi az az alvási apnoe? Ez egy olyan alvászavar, melynek során az ember légzése alvás alatt kimarad, arra késztetve az agyat, hogy felébressze az embert – de csak annyira, hogy újra lélegezni kezdjen. Két főbb fajtája van: obstruktív és centrális. Előbbi esetében a légzőizmok fizikailag zárják el az egyén légzését, míg utóbbi esetében az agy elfelejt jelet küldeni a testnek, hogy lélegezzen. Van még egy harmadik változata is, ami mindkettő jellemzőit magán hordozza.

A betegségnek gyakori jele a horkolás, de megnehezíti a pihentető alvást, és számos egyéb problémát is okozhat – függően a súlyosságától.

A friss tanulmány az apnoe agyra gyakorolt hatását helyezte a középpontba, és összesen 140, obstruktív apnoéban szenvedő, felnőtt adatait vizsgálták egy korábbi tanulmányból. Az alanyok agyi MRI-vizsgálaton estek át, valamint egy alváslaborban egy éjszakán keresztül is megfigyelték őket. Az apnoe súlyosságától függően három csoportra osztották őket, és a vizsgálatok kezdetekor egyikük sem szenvedett a demenciától.

Nem mindegy, kinek mennyi a horkolási indexe

Sokan panaszkodnak, hogy erősen horkoló szobatársuk zavarja őket az alvásban. Kanadai orvosok arra voltak kíváncsiak, hogy ez a folyamatos, erősen zajos lélegzés magára a hortyogóra is negatív hatással van-e.

Mint az eredményeket összegző Gizmodo írja, a kutatók arra jutottak, hogy az apnoe enyhe vagy mérsékelt formájától szenvedőkhöz képest a súlyos csoportba tartozók agyában megnőtt a fehérállomány hiperintenzitása – ezek apró károsodásokként mutatkoztak az agy fehérállományában az MRI-felvételeken. A súlyos apnoéban szenvedők jellemzően kevesebbet is tudnak tölteni mély alvásban, ami a fehérállomány hiperintenzitásához vezet.

Ez utóbbi jellemzően az öregedéssel jár együtt: ahogy öregszünk, úgy lesz egyre gyakoribb. Az ilyen problémák pedig végső soron növelhetik a stroke és a demencia kockázatát is.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy ez a lehetséges kapcsolat mindenképpen aggasztó. Azt is hozzáfűzték, hogy fontos ezen állapotok megelőzése, vagy a súlyosbodásának lassítása – ugyanis az agy efféle károsodásaira nincs gyógymód.

Egyre kevesebb energiát használunk alvás közben, így aztán egyre inkább hízunk

Kevesebb energiát használunk fel pihenés közben, mint pár évtizeddel ezelőtt - derítette ki egy skót kutatás. Ez azért rossz, mert a jelenség hozzájárulhat az elhízáshoz, amely már globális közegészségügyi és gazdasági probléma.

Sok azonban még a kérdés, amit tisztázni kell az egyértelmű kapcsolat felállításához. A kutatók szerint elengedhetetlen még egy hosszú távú vizsgálat is a területen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.