Amerikai kutatók szerint a gyermekek és a felnőttek esetében más-más genetikai tényezők állnak a pszichiátriai problémák megjelenése mögött.
A gyermekek fejlődési rendellenességei egy életen át hatással vannak az életükre, ezért a kutatók szeretnék jobban megérteni, pontosan hogyan alakulnak ki ezek – legyen szó figyelmezavarról, depresszióról vagy autizmusról. A massachusettsi MGH kórház kutatói most ezzel kapcsolatban álltak elő egy új kutatási eredménnyel.
A Nature Neuroscience című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint összesen 12 ezer, 9–10 év közötti gyerek egészségügyi adatait vizsgálták meg. Olyan genetikai mintákat kerestek, amelyek a felnőttek pszichiátriai rendellenességeihez kapcsolódnak.
A Phil H. Lee által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy bizonyos genetikai tényezők olyan hatással vannak a gyermekek agyára már az anyaméhben, hogy az növeli számos gyakori pszichiátriai rendellenesség, például az ADHD és a depresszió kialakulásának kockázatát – írja az Interesting Engineering.
Akár cigi, akár az autók tehetnek a füstről, nagyobb eséllyel lesz viselkedési zavaros a gyerek
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
Lee szerint ezek az agyi kapcsolatok bonyolultabbak, mint eddig gondolták. Például az ADHD és a depresszió genetikai kockázata számos tünethez kapcsolódik a gyermekeknél, nem csak a figyelemmel vagy a hangulattal kapcsolatos tünetekhez. A felnőttek és a gyerekek esetében a mentális betegség tüneteit okozó genetikai jellemzők eltérnek egymástól.
A kutatók által csak idegfejlődési génkészletnek nevezett génexpressziók azonosítása azt is megjósolja, hogy milyen kockázatot jelentenek a gyermekkori pszichiátriai tünetek a vizsgálat gyerekeknél.
Itt az első videojáték, amit orvosságként írnak fel Amerikában
Az ADHD kezelésére alkalmassá nyilvánították a mókás EndeavorRX nevű videojátékot az Egyesült Államokban.
Az adatok alapján arra jutottak, hogy az idegrendszeri fejlődéshez kapcsolódó génkészletben lévő gének általában a kisagyban, a motoros működéshez kapcsolódóan fejeződnek ki a legerősebben, expressziójuk pedig a születés előtt csúcsosodik ki. A kutatók azt is megállapították, hogy a pszichiátriai problémával küzdő gyerekeknél a kisagy valamivel kisebb, mint az átlagos gyermekeké, vagyis a génexpresszió fizikailag is hatást gyakorolhat az agyra.
A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a megelőzést már jóval a születés előtt meg kell kezdeni. Éppen ezért most olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek már a születés előtt segíthetnek kivédeni ezeket a problémákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
