szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A számítástechnika felhőbe költöztetése sok terhet levesz az egyéni felhasználók válláról, és még az egyének karbonlábnyomát is csökkenti. De mi a helyzet ebből a szempontból a felhőkkel?

A felhőalapú számítástechnika (amit mi magunk is sok területen használunk) lényege, hogy az adatok feldolgozása nem az egyén számítógépén, hanem egy, illetve több távoli szerveren történik, és ezek a számítógépek adják a különféle szolgáltatásokat is. (Egy sokakat érintő, egyszerű példa: ma már a receptjeink nagy részét „felhőbe” küldik.) Leegyszerűsítve arról van szó, hogy valaki másnak a számítógépét (szerverét) „használjuk” a saját céljainkra. Az ilyen megoldás tehát valóban segíthet a saját szénlábnyomunk alacsonyan tartásában, hiszen sok mindent el tudunk végezni, sok mindenhez hozzá tudunk férni, anélkül, hogy ki kellene otthonról mozdulnunk.

Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy a felhőnek is van szénlábnyoma, ugyanis az adatközpontok energiával működnek. Bár logikusnak tűnhet, hogy a digitális gazdaság robbanásszerű fejlődésével együtt jár a felhő szénlábnyomának megugrása, azonban ez nem egészen így van. Még azok a vállalatok is felhőbe költöztetik az adataikat, akiknek amúgy saját adatközpontjaik vannak. És ennek elsődleges oka nem is az, hogy fenntarthatóbbá tegyék a működésüket, sokkal inkább a költségmegtakarítás vagy az olyan óriásvállalatok innovációinak kiaknázása, mint a Google és a Microsoft. Mindez azt jelenti, hogy a fenntarthatóság már csak a további haszon.

Az egyik fő ok, amiért a felhőszolgáltatók hatékonyabban működhetnek, mint a vállalati adatközpontok, az nem más, mint hogy az infrastruktúrájuk újabb és hatékonyabb. Sok vállalati adatközpont 30 vagy 40 éves, ami azt jelenti, hogy nem tudják kihasználni az energiahatékonyság területén elért legújabb eredményeket.

Pixabay

Az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének egyik fő módszere a megújuló energiaforrások használata. A hagyományos adatközpontok általában fosszilis tüzelőanyag-forrásokból származó energiával működnek, de az újabb felhők egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a megújuló energiaforrásokat. Azokban az esetekben pedig, amikor a felhőalapú cégek nem tudnak megújuló energiaforrásokat használni, gyakran elkötelezettek amellett, hogy energiafelhasználásukat nulla szén-dioxid-kibocsátású energiavásárlással vagy szén-dioxid-kibocsátási egységekkel kompenzálják. A Microsoft például ígéretet tett arra, hogy 2030-ra az áramfogyasztás teljes egészét szén-dioxid-kibocsátásmentes energiavásárlással fedezi.

Az Amazon azt állítja, hogy 2025-re minden tevékenységét 100 százalékban megújuló energiával fogja ellátni. Ez magában foglalja az Amazon üzemeltetési létesítményeit, vállalati irodáit, fizikai üzleteit, valamint az Amazon Web Services (AWS) adatközpontjait. A e-kereskedelmi óriás 2040-re el akarja érje a nulla szén-dioxid-kibocsátást.

El tud képzelni 21 200 000 000 liter vizet? Pont annyi kell a Google adatközpontjainak hűtéséhez, és ez az MI miatt csak rosszabb lesz

Egyetlen év alatt 20 százalékkal több víz kellett a Google szervereinek hűtésére, és a helyzet a jövőben minden jel szerint csak tovább romlik majd.

A Google 2007-ben kezdte meg a felhővel kapcsolatos fenntarthatósági erőfeszítéseit a kiváló minőségű szén-dioxid-kibocsátási egységek vásárlásával. 2010-ben megkezdte a tiszta energiaforrások felkutatását, és tiszta energiával egészítette ki a hálózatot, hogy kompenzálja fogyasztását. 2017 óta pedig elegendő megújuló energiát vásárol a fogyasztásának megfelelő mennyiségben.

2020-ban a Google egy új mérőszámot is bevezetett, a szén-dioxid-mentes energia százalékos arányát (CFE%). Ez a mérőszám az egy adott helyen elfogyasztott szén-dioxid-mentes energia átlagos százalékos arányát mutatja óránként, miközben figyelembe veszi azt a szén-dioxid-mentes energiát, amelyet a Google ad a helyi hálózathoz. A vállalkozások számára a CFE% tehát azt az átlagos százalékos arányt jelenti, amikor alkalmazásaik szén-dioxid-mentes energiával futnak.

Persze a helyszín sem mindegy, amikor valaki fel akarja mérni, mennyire „zöld” egy felhő. A Google egyes adatközpontjaiban, például Finnországban, Torontóban és Iowában, a CFE% 90 feletti. Mások, például a szingapúri, jakartai és dél-karolinai adatközpontok inkább a 10 vagy a 20 százalékot közelítik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!