A csirkékre a legtöbben csak haszonállatként tekintenek, pedig valójában érző lények is; az elmúlt évtizedekben számos törekvés volt arra, hogy mind a rövidke életük, mind pedig a haláluk méltóságteljes legyen, megkímélve őket a felesleges szenvedéstől.

Mi lenne azonban, ha azt is értenek, hogy mit szeretnének tudatni társainkkal – vagy éppen velünk? Valami ilyesmi motoszkálhatott a korábban szexrobotokat tanulmányozó Adrian David Cheok, a Tokiói Egyetem professzorának fejében, mikor nekilátott legújabb munkájának.

Ennek eredménye pedig nem más, mint egy olyan rendszer, amely képes a csirkék különböző érzelmi állapotait, így például az éhséget, a félelmet, a haragot, az elégedettséget, az izgatottságot és a szorongást értelmezni. Mindehhez pedig a Deep Emotional Analysis Learning nevű, mesterségesintelligencia-alapú eszközt használták.

Első ízben engedélyezték laborban növesztett műhús árusítását Amerikában

Szingapúr után az Amerikai Egyesült Államokban is lehet majd laboratóriumban növesztett csirkehúst fogyasztani, miután két cég is beszerzett minden szükséges engedélyt ehhez.

Mint az az egyelőre még nem lektorált tanulmányból kiderül, a kutatók technikája „komplex matematikai algoritmusokban gyökerezik”, és még a csirkék állandóan változó hangmintáihoz is hozzá lehet igazítani, tehát idővel csak hatékonyabb lehet a csirkehang megfejtésében.

Az új rendszer tesztelésére 80 csirkétől vettek hangmintát, majd elemezték azokat. Ezt követően betáplálták ezeket a hanganyagokat az algoritmusba, hogy kapcsolatba tudják hozni a szárnyasok különféle érzelmi állapotaival.

Nyolc állatpszichológussal és állatorvossal történő közös munkát követően a kutatók állítják: meglepően nagy pontossággal tudták meghatározni, milyen egy csirke mentális állapota.

Madarat barátjáról: ledarálásra ítélt tyúkokat ment egy francia páros

Automatikusan vágóhídra küldik azokat a tojókat, amelyek már nem „termelik meg" az elvárt tojáshozamot, ám két vállalkozószellemű francia inkább szerető otthont keres nekik.

Persze, ez még nem jelenti azt, hogy hamarosan el is készül a csirke-ember szótár, a kutatók maguk is kiemelik, hogy a modell pontossága a csirkefajták és a környezeti tényezők függvényében változhat, és hogy az adathalmaz „nem feltétlenül tükrözi a csirkék érzelmi állapotainak és variációinak teljes skáláját” – idézi a tanulmányt a Futurism.

Ráadásul még ott vannak az olyan kommunikációs formák is, mint mondjuk a társas interakciók, vagy a testbeszéd.

„Ha tudjuk, mit éreznek az állatok, egy sokkal jobb világot alkothatunk számukra” – jegyezte meg Adrian David Cheok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.