Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
Az elmúlt évtizedekben meredeken emelkedett azoknak a száma, akiknél autizmus spektrumzavart (ASD) és figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) diagnosztizáltak. A tudósok éppen ezért folyamatosan keresik azokat a tényezőket, amelyek okozói lehetnek ezen problémák kialakulásának.
Egy, a PLoS One-ban megjelent új publikáció szerint a bioszfenol-A-nak (BPA), a műanyaggyártásban használt gyakori adalékanyagnak is köze lehet az állapotok kialakulásához.
A BPA-t számos műanyagedény gyártása során használják, és megtalálható az étel- és italtároló dobozokban is. A korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a hormonális zavarokkal járó egészségügyi problémákkal – például a mellrákkal és a meddőséggel –, és most úgy tűnik, az autizmushoz és az ADHD-hoz is köze lehet.
Az amerikai Rowan Egyetem és a szintén amerikai Rutgens Egyetem tudósai három csoportra osztották a vizsgált gyerekeket: az egyikben 66 autista volt, a másikban 46 ADHD-s, míg a harmadikban 37 neurotípusos – vagyis normál idegrendszeri fejlődésű – gyerek.
A vizsgálatok során elsősorban a glükuronidáció folyamatára összpontosítottak: ez egy kémiai folyamat, amely során a szervezet a vérben lévő méreganyagokat a vizelettel együtt üríti. Megállapították, az ASD-s és az ADHD-s gyerekek szervezete sem volt képes olyan hatékonyan üríteni a BPA-t, valamint egy másik adalékanyagot, a dietil-hexil-ftalátot, mint az egészségeseké. Mint írják, az autista és figyelemzavaros gyerekek szövetei jobban ki vannak téve ezeknek a méreganyagoknak.
A születés előtt megjelenhet a gyerek agyában a fejlődési rendellenesség, több problémát is okozhat
Amerikai kutatók szerint a gyermekek és a felnőttek esetében más-más genetikai tényezők állnak a pszichiátriai problémák megjelenése mögött.
A különbség ugyanakkor csak a BPA esetében volt szignifikáns: az autistáknál 11, az ADHD-s gyerekeknél 17 százalékkal csökkent az ürülés hatékonysága. A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos genetikai mutációk miatt a szervezet nem tudja a BPA-t a megfelelőmértékben üríteni, emiatt az anyag megtapad a szervezetben és károsítja a neuronok fejlődését és működését.
A tanulmány ráerősít arra a feltételezésre, hogy az autizmust és az ADHD-t genetikai és környezeti tényezők egyszerre alakítják ki. Fontos ugyanakkor, hogy nem minden ilyen állapotban szenvedőnek van problémája a BPA ürítésével, így ez a tényező csak egy lehet a sok közül – írja a Science Alert.
A kutatók a jövőben tovább dolgoznak azon, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mi alakítja ki a két betegséget.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
