A Journal of Personality and Social Psychology című tudományos folyóiratban megjelent publikációban ismertetett kísérletek azt sugallják, hogy a dühös emberek jobban teljesítenek a kihívást jelentő feladatokban, mint azok, akik érzelmileg semlegesek maradnak. A The Guardian idézi Heather Lench vezető szerzőt, aki szerint eredményeik azt támasztják alá, hogy a harag növeli a kívánt cél elérésére irányuló erőfeszítést, ami gyakran nagyobb sikert eredményez.

A Texas A&M Egyetem kutatói több mint ezer ember vontak be kísérleteikbe, valamint több mint 1400 ember kérdőívre adott válaszait értékelték ki. A cél az volt, hogy feltárják a harag különböző körülmények között gyakorolt hatásait.

Az egyik kísérlet során a diákoknak olyan képeket mutattak be, amelyekről korábban úgy találták, hogy haragot, vágyat vagy szomorúságot váltottak ki, vagy épp semmilyen különösebb érzelmeket nem csaltak elő az alanyokból. A résztvevőket ezután arra kérték, hogy oldjanak meg több anagramma-feladványt.

Shutterstock

A bonyolultabb anagrammák megoldásában eredményesek voltak azok, akikből az adott kép dühöt váltott ki, mint azok, akikből valamilyen más érzést. A könnyebb feladványok megoldásában azonban nem volt szignifikáns különbség a csoportok között.

Egy másik kísérlet során a dühöt érző emberek ügyesebben szlalomoztak egy síelős játékban, mint azok, akik másfajta érzelmeket éltek meg.

A kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy a haragnak jótékony hatása is lehet az emberre. Ugyanakkor az egyik kísérlet arra világított rá, hogy a düh miatt könnyebben csalhatnak a résztvevők egy feladat megoldásánál, míg egy másik vizsgálat a reakcióidő csökkenését mutatta ki.

Mikor vagyunk a legboldogabbak az életünkben? 460 ezer embert kérdeztek ki, hogy kiderüljön

Német és svájci kutatók arra keresték a választ, igaz-e az elterjedt feltevés, hogy fiatal- és időskorban vagyunk a legboldogabbak, középkorúként viszont a boldogtalanság és az elégedetlenség dominál.

A dolog érdekessége, hogy egy 2016-ban és egy 2020-ban elvégzett vizsgálat azt mutatta ki: azok, akik dühösek lennének egy választáson az ellenfél jelöltjének győzelme miatt, nagyobb eséllyel mennek el a következő választásokkor szavazni.

Lench szerint a kutatás arra mutat rá, hogy a pozitív és a negatív érzelmek keverése gyakran előremutató lehet, míg a negatív érzelmek eszközként való használata bizonyos helyzetekben különösen hatékony lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.