Megszokott dolog, hogy egy-egy űrbéli küldetés előbb-utóbb elérkezik a végéhez. Ennek számos oka lehet: meghibásodik egy alkatrész, kifogy az üzemanyag vagy épp annyi por lepi be az eszközt, hogy többé már nem tudja magát feltölteni a napelemei segítségével. A Hubble űrteleszkóp egy ennél prózaibb ok miatt fejezheti be a pályafutását: elfogy mögüle a pénz.

Az IFLScience beszámolója szerint a NASA benyújtotta a 2025-re vonatkozó költségvetési tervezetét, amiben 25 383 700 000 dollár szerepel – vagyis ennyire lenne szüksége a szervezetnek, épp annyira, mint 2023-ban vagy 2024-ben. Ez 9203 milliárd forintot jelent, ami hatalmas összegnek bár az Egyesült Államok teljes 2025-ös költségvetésének csupán 0,4 százaléka.

Érdekes összehasonlítás: a NASA minden 100 dollárból 34 centet kap, míg a védelmi szektor 12,26 dollárt.

A NASA tervezete egy 2029-ig szóló költségvetési javaslatot is tartalmaz, ami betekintést nyújthat a programok jövőjébe. Ennek alapján például a Chandra űrtávcsőre a 2025-ös 41,1 millió dollár után 2026-ban már csak 26,6 milliót költene a szervezet, 2029-ben pedig már csak 5,2 millió dollár jutna rá. Az eszköz júniusban lesz 25 éves, a projekt pedig bőven beváltotta a fűzött reményeket, eredetileg ugyanis csupán 5 éves élettartammal számoltak az űrhivatalnál.

A NASA szerint a Chandra működtetése az utóbbi években egyre nehezebbé vált, sok mindent kézzel kell irányítani ahhoz, hogy el tudja végezni a feladatát, ez pedig az adatok feldolgozását is megbonyolítja.

Hasonló sors várhat a Hubble űrteleszkópra is: a projektre szánt költségvetést 5 százalékkal csökkentik 2025-ben, a következő években pedig még jobban szűkül a büdzsé, bizonyos feladatokat ugyanis összevonnak majd a James Webb űrteleszkóppal. Mivel az utóbbi években a NASA-nak minden centért meg kellett küzdenie a döntéshozókkal, így az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben át kell írni a számokat, és még kevesebb jut majd többek között a Hubble-re is. Ami persze nem váratlan annak fényében, hogy a James Webb űrtávcső mennyivel többre, jobbra képes.

Ehhez képest a Voyager–1 és a Voyager–2 űrszondákra szánt keretösszeget jövőre növelni fogják – 6,5 millió dollárról 7 millió dollárra –, 2029-ben pedig valószínűleg ennél is többet költenének az eszközökre. A kettő közül a Voyager–1 jelenleg technikai problémával küzd, és egyelőre nem látni, hogy miként lehet esetleg megjavítani.

Érdekesség, hogy a NASA eddigi legnagyobb küldetésére, a Mars Sample Returnre – amely során a Marson a Perseverance által összegyűjtött mintákat összeszedné a szervezet és visszajuttatná a Földre –, egyelőre nem szerepel a költségvetési tételek között. Az IFLScience szerint valószínűleg azért, mert a NASA egyelőre a végső megvalósíthatósági tanulmányra vár.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.