Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
A miniatürizálás egyik újabb bravúrja egy Cray C90 számítógép csuklóra helyezése, egy kissé behemótnak tűnő órában. Az ötletgazda, Chris Fenton villamosmérnök szuperszámítógépek fejlesztésében vesz részt, és sokat foglalkozik a Cray vektorprocesszoros számítógépekkel. Szabadidejében, mondhatni szórakoztató hobbiként készített egy karórát, amelynek a dizájnja a Cray C90 stílusát idézi.
A huszonötödére lekicsinyített gép, pontosabban karóra elkészítéséhez a mérnök megtervezte a Cray Y-MP C916 modelljét, amely elég kicsi ahhoz, hogy óraként is lehessen viselni. 3D-nyomtatóval készítette el, levágta a szükséges áramköri lapokat, hogy azok elférjenek benne, és egy OLED kijelzőt is tett rá. Beépített töltővel ellátott akkumulátor is kapott benne helyet, sőt, Fenton szerint még egy NATO-stílusú csuklószíj is elfér benne.
A rendszer – magyarázza a Tom’s Hardware – egy Diligent CMOD-A7 FPGA fejlesztőkártyán fut. Ez egy Cray CPU magot tartalmaz, amely 105 MHz-en fut, ami a Cray’s J90 tényleges órajele. A C90 244 MHz-en működik, ezért sebesség szempontjából az óra jobban hasonlít a Cray J90-hez, mint a C90-hez. A front-end processzor egy Teensy 3.6 mikrokontroller, amely a visszaállítási jeleket és a Cray CPU-ba kerülő SPI interfészt vezérli. A Teensy MCU hajtja az OLED kijelzőt is.
Chris Fenton
Ami az óra szoftverét illeti, itt Fenton egy másik hobbijára támaszkodott. A szakembert szívesen foglalkozik az n-test problémával, ami elvileg n darab gravitációsan kölcsönhatásban lévő test mozgásának vizsgálata. Ehhez n-testű szimulációt írt Pythonban a Jupiterről és 63 holdjáról. A Cray vektoros utasításait utánozva kifejlesztett egy programot az órához, amely a Jupiter és a körülötte keringő 63 holdjának szabadon futó szimulációját mutatja. A koordináták a NASA Horizons rendszeréből származnak, és mindig a nap egy bizonyos szakaszában érkeznek.
Íme a végtermék
Chris Fenton
És akkor mi a helyzet az idővel? Elméletileg akár ezt le is lehet olvasni, igaz, ez nem teljesen magától értetődő. Persze ha valaki tudja dekódolni a Jupiter holdjainak pozícióját, akár a pontos időt is meg tudja mondani. Bonyolultnak találja ezt az egészet? Nos, nincs egyedül. Fenton a saját bevallása szerint azzal a gondolattal fejlesztette ki a Cray karórát, hogy minél érthetetlenebb legyen a használata. Bár az óra a csuklón is hordható, a fejlesztője inkább az íróasztal kiegészítőjének tekinti.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
