2020-ban világszerte több mint két és fél milliárd ember játszott videójátékokkal, jóval többen, mint korábban. E megnövekedett érdeklődés sokakban váltott ki aggodalmakat, különösen a serdülőket illetően. Olyannyira, hogy például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai Pszichiátriai Társaság potenciális mentális egészségügyi zavarként azonosította a túlzott játékot a fiataloknál.

Vannak azonban olyan esetek, amikor akár előnyös is lehet ez a fajta időtöltés. Amerikai kutatók ugyanis összefüggést találtak a tanulmányi stressz és a serdülők körében tapasztalható fokozott játék között. A kutatási eredményeik azt sugallják, hogy a videójátékok egyfajta megküzdési mechanizmusként szolgálhatnak a tanulmányi nyomással szemben.

A dallasi Texas Egyetem szakemberei egy dél-koreai adatbázisból használták fel 801 serdülő (10-16 évesek) 2014 és 2018 között felvett adatait. Vizsgálataik során, hogy biztosítsák eredményeik pontosságát, olyan változókat is ellenőriztek, mint a múltbeli játékviselkedés, a nem, az életkor, a napi játékidő, az önkontroll, az önbecsülés, a társak támogatása, a szülői kötődés és felügyelet, valamint a tanári támogatás.

A kutatók a stressz két típusára összpontosítottak, a tanulmányi és a kortársakkal kapcsolatos stresszre. Az előbbi magában foglalta az osztályzatokkal, vizsgákkal és iskolai munkával kapcsolatos aggodalmakat, míg a kortársakkal kapcsolatos félelmek hátterében kommunikációs nehézségek és zaklatás állt. Felmérték a túlzott videójátékozást is, ami olyan viselkedési formákban nyilvánult meg, mint a kötelezettségek vagy a társadalmi kapcsolatok elhanyagolása. A játék hatékonyságát, azaz a videójátékok sikerébe vetett hitet is mérték.

Pxhere

Egyértelműen erős kapcsolatot találtak a tanulmányi stressz és a fokozott videójáték-használat között: azok a serdülők, akik erősebb tanulmányi stresszt éltek át, nagyobb valószínűséggel vitték túlzásba a videójátékozást. Viszont a korosztályukkal kapcsolatos stressz és a rendszeres, sőt túlzott videójátékozás között nem volt szignifikáns kapcsolat.

A játék sikerébe vetett hitet vizsgálva azt is kiderítették, hogy hogy azoknak, akik kompetensnek és sikeresnek érezték magukat az ilyen játékokban, mindez hatékony menekülési stratégiát jelent a tanulmányi kihívások és frusztráció elől. A játék világában tapasztalt kompetenciának és teljesítménynek az érzése segíthet enyhíteni a tanulmányi stresszhez kapcsolódó negatív érzelmeket, és sok serdülő számára preferált megküzdési stratégiává teszi magát a játékot.

Azt azért a kutatók is elismerik, hogy a vizsgálataiknak voltak korlátai. Például hogy az adatok önbevallásokon alapultak, azaz nem kizárt az elfogultság és a pontatlanság. A tanulmány nem vette figyelembe a különböző típusú videójátékokat sem, amelyek eltérő hatással lehetnek a viselkedésre. A jövőbeli kutatásoknak ezért meg kell vizsgálniuk, hogy a játékok különböző műfajai milyen összefüggésben vannak a túlzott játékkal, illetve hogy a mostani eredmények általánosíthatók-e más országokban és kultúrákban élő serdülőkre is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.