Hazánkban évente mintegy 8000 páciensnél azonosítják az emlődaganat valamely típusát, és bár az életkor előrehaladtával lényegesen nő az elváltozás kialakulásának esélye, egyre fiatalabb korosztályt érint a betegség. Hagyományosan a kockázati tényezők közé tartozik az első-, illetve másodfokú rokonoknál előforduló emlőrák, örökletes genetikai mutációk, illetve hormontartalmú készítmények tartós szedése, ugyanakkor megszaporodtak az olyan környezeti és civilizációs kockázatok, mint a későbbre tolódó gyermekvállalás, ahogy az egészségtelen életmód, különösen az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás is közrejátszhatnak az emlőrák megjelenésében.

„Fontos tisztában lenni – különösen, ha a fenti okok bármelyike miatt veszélyeztetettek csoportjába tartozunk – azokkal a tünetekkel, jelekkel, melyek előfordulása esetében valóban érdemes szakorvoshoz fordulnunk. Ezek közé tartozik az emlőbimbók váladékozása, befordulása vagy alakjának egyértelmű változásai, valamint a mell bőrének egyenetlenségei, kipirosodása, kiütések vagy hámló területek megjelenése. Érdemes odafigyelni az emlőben vagy a hónaljban kialakuló fájdalomra is, amely nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz és az azelőtt és azután tapasztalt, megszokott tünetekhez” – hívta fel a figyelmet a fontos tudnivalókra Landherr László, a Magyar Szenológiai Társaság elnöke a Lilly Hungária szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján praktizáló Dank Magdolna szerint a helyesen végzett otthoni önellenőrzés mellett fontosak az orvos által végzett szűrővizsgálatok is. „A korai stádiumban felfedezett betegség sok esetben jó eséllyel gyógyítható. Ha a diagnózis későbbre tolódik és áttétek jelennek meg, a kezelés célja, hogy igyekezzünk az állapotot krónikus betegséggé alakítani, ez viszont sajnos nem minden esetben sikerül. Ezen kívül azt is tudni kell, hogy minél később fedezik fel a betegséget, annál inkább nő az áttétképződés esélye” – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

A Magyarországon jelenleg elérhető szervezett népegészségügyi szűrőprogram a 45–65 év közötti korosztály számára 2 évente végzendő mammográfiai vizsgálat, az ennél fiatalabbaknál az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni. Ezzel egyébként a kifejezetten élenjáró országok közé tartozunk a kontinensen – vagyis tartoznánk, ha az érintett lakosság részvételi aránya nem maradna el jóval az uniós átlagtól. A Lilly Hungária közleménye emlékeztet: a rendelkezésre álló adatok szerint a helyzet sajnos évről évre rosszabb, ezt a tendenciát pedig mindenképpen szükséges megfordítani ahhoz, az emlőrák minél korábban kerüljön felfedezésre és a korai felismerés, valamint a hatékony kezelések révén csökkenjen az emlőrák áttétes stádiumba való előrehaladása.

A mellrák elleni küzdelem hónapjához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen a résztvevő orvosszakértők és a betegszervezetek képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy a korai emlőrák igen változatos daganattípus és az esetek mintegy 10–15 százalékában nagy kockázata van annak, hogy 2-5 éven belül a betegség kiújul. Ennek megelőzése kapcsán számos lehetőség létezik, elengedhetetlen, hogy amennyiben indokolt, a páciensek hozzáférhessenek ezekhez. Mindez lelki szempontból is rendkívül fontos, hiszen egy sikeres terápiát követően a betegek minden bizodalma abban van, hogy többször nem kell átesniük a mind fizikálisan, mind mentálisan megterhelő küzdelemben, erre pedig minden esélyt meg kell adni nekik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.