Az talán keveseket lep meg, hogy a Marsra küldendő robotokat a Földön igyekeznek a mérnökök minél változatosabb módokon tesztelni. Ebbe beletartozik az, hogy a szomszédos bolygón uralkodó viszonyokat igyekeznek teremteni, és persze az is, hogy váratlan helyzeteket szimuláljanak. Ez utóbbi segít kideríteni, hogy például egy marsjáró miként tud túljutni egy nehezebb terepen.

A tesztelésbe beletartozik az a szoftver is, ami segít működtetni az egész robotot. Egy ilyet készített el nemrég a brit Opteran nevű vállalat is, ami egy igen különleges helyről merített ehhez inspirációt: a rovarok agyából.

A Sheffieldi Egyetem tudósai a méhek agyát tanulmányozva arra jutottak, hogy az nagyjából 1 millió neuront tartalmaz. Ez nem tűnik soknak ahhoz képest, hogy az emberi agyban 86 milliárd neuron található, ám ezek az állatok rendkívül intelligensek. A méhek képesek a bonyolult navigációra, el tudják kerülni az útjukban lévő akadályt, valamint a kommunikációjuk is fejlett. Arról nem is beszélve, hogy rendkívüli energiahatékonysággal működik az agyuk.

A kutatók úgy vélték, hogy ebből a kifinomult rendszerből a gépek is profitálhatnak, így az agyra jellemző algoritmusokat hoztak létre, hogy vezéreljék vele a robotot. Az általuk készített megoldást természetes intelligenciának (Natural Intelligence) nevezték el – írja a The Next Web.

Az egyetem 2019-ben alapította meg az Opterant, nem sokkal később pedig az is kiderült, hogy hol lehetne ezt a koncepciót a leginkább kamatoztatni: az űrben. Pontosabban: egy másik bolygón.

Opteran

A mai marsjárók működése nehézkes: percekbe telik, mire egy mozdulat előtt a kameráikkal feltérképezik a környező területet. David Rajan, a startup vezérigazgatója és társalapítója szerint ezt az időt az Opteran megoldása ezredmásodperces szintre képes csökkenteni. Az Opteran Mind nevű szoftver segítségével a robot folyamatosan képes navigálni, anélkül, hogy be kellene tanítani az egyes mozgásokra.

A technológiának köszönhetően nemcsak a gép energiafogyasztása, de a súlya is jelentősen csökkenhet, így ugyanis nincs szükség a nehéz kamerarendszerekre. Más kérdés persze, hogy a képeket rögzítő eszközöknek nemcsak a navigációban van fontos szerepük, így ezeket talán nem szerelik le a jövőben a roverekről.

Az Európai Űrügynökség támogatja az Opteran elképzelését, így jelenleg is zajlanak a tesztelések. Hogy mikor kerülhet be a szoftver egy éles küldetésre induló robotba, egyelőre nem tudni, de könnyen lehet, hogy erre a következő években már sor kerülhet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.