Egészen meglepő következményei is lehetnek, ha nem áll fel 30 percenként 5 percre
Azt hihetnénk, hogy már mindent tudunk az ülőmunka ártalmairól, a friss kutatások azonban ezen a téren is tudnak újdonságokkal szolgálni. Kérdés, hogy élet(vitel)szerűen beilleszthető-e a szükséges mennyiségű fizikai aktivitás az irodai napirendbe.
Nem rossz ötlet az ülőmunka monotonitását az íróasztal lapjának felemelésével megtörni, de az állva végzett irodai tevékenység hosszú távon több hasznot hajt az irodabútor-gyártóknak, mint a munkavállalóknak. Ezek a pozícióváltások ugyanis – derítették ki az utóbbi évek kutatásai – csak elhanyagolható mértékben javítják az egészségi állapotot a folyamatos ücsörgéshez képest, viszont újabb problémák forrásaivá válhatnak. A huzamosan egy helyben állva végzett munka elsősorban mozgásszervi gondokat okozhat, egyebek mellett a lábak dagadását, visszérbetegséget, derék-, hát-, csípő- és végtagfájdalmakat.
Ha ezeket szeretné valaki elkerülni, akkor a vizsgálatok szerint legfeljebb negyven percen át érdemes állva dolgoznia, utána vissza kell ülnie. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az asztallap (és a monitor) állítgatásával járó hercehurca általában oda vezet, hogy a munkavállalók végül ismét a székben ragadnak.
Pedig a mozgásszegény életmód minden kutatás szerint lassan ölő méreg – nem véletlenül szokás a XXI. század pandémiájaként vagy dohányzásaként emlegetni. Szinte felsorolni is nehéz, hányféle területen befolyásolja károsan az emberi test és psziché rendeltetésszerű működését.
Cikkünk nyitóképén az Emma nevű viaszbábun ábrázolt előrejelzés látható: az egészséges munkahelyi megoldásokat szolgáltató Fellowes cég szerint így nézhet ki húsz év múlva egy egészségtelenül dolgozó irodista.