Óriási felfedezés: a bőrnek is van immunrendszere, jöhetnek a bőrre kenhető védőoltások
Amerikai kutatók egérkísérletekkel mutatták ki, hogy a bőrre felvitt kórokozók is beindítják ugyanazt az immunválaszt, mint amit a szervezetbe bekerülő kártevők váltanak ki.
HVG
A Pittsburgh-i Egyetem tudósai fontos megállapításra jutottak az emberi bőrrel kapcsolatban, amit korábban a szervezet elsődleges, passzív védelmi vonalának tartottak a szakemberek. A kutatók azt találták, hogy a bőr képes saját antitesteket termelni, hogy leküzdje a szervezetet megtámadó fertőzéseket. Az erről szóló publikáció a Nature-ben jelent meg.
A felfedezés nagyon komoly előrelépés a betegségekkel szembeni védekezés terén, így ugyanis megnyílhat az út a tű nélküli, bőrre felvihető és azon keresztül beszívódó vakcinák fejlesztése felé.
Az immunrendszer legfontosabb feldata, hogy megtámadja a szervezetbe bejutó kórokozókat anélkül, hogy a saját sejtjeit kezdené el pusztítani. A korábbi kutatások kimutatták, hogy a mikrobák nélkül nevelkedett felnőtt egerek bőrén megtelepedhet a Staphylococcus epidermidis nevű, gyakori – és ártalmatlan – baktérium, amely az emberi bőrön található. Ez a hosszú távú kolonizáció specifikus immunsejtek, az úgynevezett T-sejtek termelését váltotta ki, amelyek hozzájárultak a helyi immunitás erősítéséhez.
Egyre több a kifejezetten érzékeny, vékony, világos bőrű ember, miközben mind erősebb az UV-sugárzás – állítja a kozmetikus szakember. A bőr megfelelő felkészítésével azonban megelőzhetőek a napsütés okozta károk.
Michael Fischbach, a mostani és a korábbi tanulmány társszerzője szerint a további kutatásokkal azt is sikerült kimutatni, hogy ezeknek a sejteknek a szerepe sokkal erősebb, mint azt korábban gondolták a tudósok.
Az egerekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy az S. epidermidis beindítja a B-sejtek, vagyis az antitestek termeléséhez szükséges immunsejtek aktivitását. A bőr ezután antitesteket termelt az S. epidermidis ellen, ezek pedig legalább 200 napig életben maradtak.
A bőr még akkor is képes volt létrehozni ezt az immunválaszt, amikor a nyirokcsomók – az immunsejtek aktiválását segítő immunközpontok – működését leállították a tudósok. Az S. epidermidis jelenléte speciális immunstruktúrák kialakulását is beindította a bőrben, amelyek vonzották a T- és B-sejteket, ezzel fokozva az antitestek termelését.
A vakcinák megtanítják az immunrendszernek – amely magában foglalja a T- és B-sejteket, valamint az antitesteket is –, hogy felismerje és emlékezzen az egyes kórokozókra. Ennek köszönhetően a szervezet gyorsan reagálhat, ha ismét az útjába kerül az adott baktérium vagy vírus.
Régóta tanulmányozzák már a kutatók az ember immunrendszerét, hogy a megértésével még jobb hatásfokkal gyógyíthassanak az orvosok. Most ezen a téren sikerült egy jelentős előrelépést tenni.
Ezzel kapcsolatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a bőrön keresztül is ki lehet-e váltani egy ilyen hatást. Egy második tanulmányban Fischbach és csapata kimutatta, hogy az S. epidermidis a hagyományos vakcinákhoz hasonló antitest-választ vált ki a szervezetből.
A szakember szerint mindez felvillantja annak a lehetőségét, hogy az említett kórokozó segítségével a bőrön keresztül felszívódó vakcinákat készítsenek. Ez nagy segítség lenne a világ azon régiói számára, hol kevésbé van lehetőség a védőoltások beadására, ráadásul a vakcinák tárolása is egyszerűbb lenne, nem beszélve az alacsonyabb költségekről.
Fischbach szerint most a legfontosabb, hogy kiderüljön, vajon az emberek esetében is ugyanúgy működik-e a mechanizmus, mint ahogyan azt az egereknél megfigyelték.
Továbbra is tömegeket vonz Budapesten is, hogy belebújjanak kedvenc mesefigurájuk bőrébe, és egy-egy napra elszórakoztassák egymást a hasonszőrűekkel. A budapesti Comic Conon jártunk, ahol sorjáztak a lelkes kezek által készített páncélok és jelmezek, felbukkant az összes várható figura, összességében mégis a kalózok hagyták a legmélyebb nyomot. Olyan terepet jártunk be, amely minden érintett megelégedésére rohamosan fejlődik.
