Japán mérnökök olyan eljárást fejlesztettek ki, amelynek köszönhetően a jövőben drónok háríthatják el a villámokat.
Bár a villámhárítók jelentősen növelhetik a biztonságot egy viharban, ezek sem jelentenek százszázalékos védelmet a villámcsapások elől. A japán Nippon Telegraph and Telephone Corporation (NTT) nevű telekommunikációs vállalat szerint azonban van rá mód, hogy az eddiginél nagyobb biztonságban legyenek az épületek és velük együtt természetesen az emberek is.
Az NTT azt állítja, hogy a világon elsőként sikerült villámcsapást előidéznie egy olyan drónnal, amely az elektromos tér ingadozásait hasznosítja. A drón ezt egy ügyes villámvédelmi ketrecen keresztül teszi meg, amit úgy terveztek, hogy megakadályozza a meghibásodást vagy a sérülést, még közvetlen csapás esetén is – írja az IFLScience.
A cég abban bízik, hogy ezek az eszközök a jövőben segíthetnek megvédeni a városokat és a fontos infrastruktúrát is.
Csak Japánban a villámcsapások évente nagyjából 100 és 200 milliárd jen – kb. 247,6 és 495,2 milliárd forint – közötti árt okoznak, vagyis egy megfelelő védelmi rendszer komoly összeget spórolhat a helyi kormánynak. Csakhogy a hagyományos villámhárítók hatótávolsága korlátozott, és bizonyos esetekben – például szélturbináknál vagy szabadtéri rendezvényhelyszíneken – egyáltalán nem lehet őket telepíteni.
Az NTT által fejlesztett megoldással a drón a viharfelhőhöz repülhet, majd aktívan kiváltja a villámcsapást, így védve meg a villámhárítóval egyébként nem rendelkező helyeket.
A csapat 2024 decembere és 2025 januárja között végzett kísérletet az eszközzel. A tesztek során a drón 900 méteres magasságba emelkedett Hamada város hegyvidéki területén, Simane prefektúrában, ahol egy zivatarfelhőhöz repült közel.
A csapat a felszíne elektromos mezejét figyelte. Amikor a mező erőssége megnőtt, a drónt a magasba engedték a szakemberek. 2024. december 13-án is ez történt, a drónt pedig egy olyan vezetékkel látták el, amit a földön rögzítettek. A vezetéken nagy elektromos áram folyt át, amely a vezeték és a talaj között elérte a 2000 voltos feszültséget. Ez egy, a drónra irányuló villámcsapást váltott ki, amely csak a védőketrec enyhe megolvadását eredményezte. A drón problémamentesen működött tovább.
A ketrecet úgy tervezték, hogy kereskedelmi forgalomban kapható drónokra is fel lehessen szerelni, és vezetőképes fémből készült, amely héjként szolgál. Villámcsapás esetén ez a héj elvezeti az elektromosságot a dróntól. Ezenkívül a ketrecet úgy tervezték, hogy sugárirányban ossza el a villámokat oly módon, hogy kioltja az áram által generált erős mágneses mezőket, ami minimalizálja az elektromágneses interferenciát.
A csapat számítása szerint a fejlesztés 150 kiloamperes villámcsapásokat is képes túlélni – ötször erősebbet, mint egy természetes villámcsapás.
Az NTT a jövőben arra fektetné a hangsúlyt, hogy a villámlást hatékonyan lehessen előre jelezni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
