Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon fényt deríthet-e egy apró genetikai eltérés a beszéd eredetére. Egereket vontak be egy érdekes kísérletbe, amelyben az állatok cincogását változtatták meg.
A beszéd kifejezetten az emberek privilégiuma. Azonban a korai rajzoktól, feljegyzésektől, szerszámoktól eltérően nem hagy régészeti nyomokat, így az eredete továbbra sem tisztázott. A Rockefeller Egyetem kutatói nemrégiben viszont fontos lépést tettek ez ügyben, azonosítottak egy gént, amely kulcsszerepet játszhatott a beszéd kialakulásában.
A szakemberek szerint a NOVA1 néven ismert gén bár nyelvi génnek nem nevezhető, de a mutációi hozzájárulhattak a beszéd kialakulásához. A NOVA1 nem ismeretlen a kutatók előtt, ugyanis egyik változata, amelyben csupán egyetlen aminosavcsere történt, már évekkel ezelőtt felkerült egy speciális listára. Erre olyan gének kerülhetnek fel, amelyek a legtöbb emlősben azonos fehérjét termelnek, viszont az emberben más formát hoznak létre. A több mint 20 ezer fehérjét kódoló gén közül mindössze 23 szerepel ebben a felsorolásban, és valószínűleg mindegyik kulcsfontosságú az emberi evolúcióban.
Az eredeti NOVA1, amelyik nélkülözhetetlen az emlősök számára, drámai változáson ment keresztül nem sokkal azután, hogy őseink elváltak a neandervölgyiektől és a deniszovóiaktól, és végül elnyomta a NOVA1 eredeti verzióját. Mindez azt sugallja, hogy a változás evolúciós előnyt jelenthetett, és segítette a korai embereket olyan módon kommunikálni, ahogyan az “unokatestvéreik” nem tudtak.
Hogy igazolják az „emberi” NOVA1 kapcsolatát a vokalizációval, a kutatók génszerkesztő technológiát használva kicserélték egerekben a NOVA1 egérváltozatát az emberire. Ezután egy sor kísérletben hasonlították össze ezeket az állatokat azokkal a társaikkal, akiknél nem történt beavatkozás. Az emberi gént tartalmazó egérbébik másképpen cincogtak, amikor az anyjukat hívták, és a nőstényeknek udvarló felnőtt hímek is bonyolultabb hangokat produkáltak, mint a normál rágcsálók. A legnagyobb különbséget a magas frekvenciájú hívásoknál tapasztalták, amelyek közül néhány túl magas ahhoz, hogy emberi füllel hallhatók legyenek. Összességében a kutatók úgy vélik, hogy a tapasztalt változások utalhatnak arra, hogy az emberspecifikus NOVA1 mutáció finom módon befolyásolhatja a vokális kommunikáció fejlődését.
A NOVA1 persze csak egy darabja egy sokkal nagyobb kirakósnak, a nyelv valószínűleg több száz gén mutációjából, valamint a torok és az agy anatómiai változásaiból ered. Erre Erich Jarvis, a Rockefeller Egyetem idegkutatója és a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője is utalt, amikor azt mondta, hogy bár a tanulmányuk megmutatja, hogy legalább egy, az emberekben egyedülállóan megtalálható genetikai változás hatással lehet a hangkommunikációra egy nem emberi fajban, azonban a beszélt nyelv összességében valószínűleg genetikai változások kombinációja révén jött létre.
A NOVA1 beszédben betöltött szerepének felfedezése nem csupán elméleti, hanem gyakorlati alkalmazásokat is jelenthet. A gén működésének megértése segíthet a tudósoknak új kezelési módszerek kidolgozásában a beszédzavarok kezelésében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.