Elővettek néhány fémdetektort, páratlan régészeti leletre bukkantak Csehországban

Csehország történetének második olyan mellvértjét találták meg, amely a bronzkorból származik. Abból az időszakból, amikor a trójai háború is zajlott.

  • HVG HVG
Elővettek néhány fémdetektort, páratlan régészeti leletre bukkantak Csehországban

Egy bronzkori harcos mellvértjének darabjait találták meg a régészek nemrég Csehországban, Brno közelében. A vizsgálatok alapján a lelet nagyjából 3200 éves, a késő bronzkorból származik, így nem meglepő, hogy a Brnói Városi Múzeum „rendkívül ritka” és hihetetlenül értékes leletről beszél. Az Interesting Engineering azt írja, a 3D-s elemzés megerősítette, hogy valóban egy harcos mellvértjének darabjait találták meg.

A felfedezés teljesen váratlan volt, Csehországban ez a második alkalom, hogy ősi bronzpáncélt találtak a régészek. Hogy pontosan hol találták meg, azt nem árulták el, mert félnek, hogy a területet esetleg kifoszthatják.

A felfedezés még 2023-ban kezdődött, amikor fémdetektor segítségével egy sor tárgyra, egy lándzsahegyre, egy sarlóra, egy tűre, egy szigonyra és különféle réztöredékekre találtak – írja a Live Science. A dolog azért keltette fel a szakemberek érdeklődését, mert úgy tűnt, a tárgyakat szándékosan megrongálták egy rituálé részeként. Az egyik tárgy, egy furcsán hajtogatott fémdarab rögtön a figyelmük középpontjába került.

Épp Boroszló felszabadulásának 80. évfordulóján találtak 50 náci sisakot

1945 májusában űzte ki az orosz hadsereg Boroszlóból a náci katonákat, a megszállásuk azonban a mai napig kísért.

A múzeum szakembereinek ezután két évre volt szükségük, hogy pontosan azonosítani tudják, mivel is van dolguk. A 3D-s szkennelésnek köszönhetően digitálisan ki tudták hajtogatni a fémdarabot, így láthatták nemcsak a formáját, hanem a rajta lévő díszítéseket is. Ales Navratil, a múzeum régésze úgy nyilatkozott, végül a mikroszkópos vizsgálat erősítette meg, hogy valóban egy bronzkori mellvértről van szó.

A beszámolók szerint a rekonstruált bronzpáncél dombornyomott hullámmintákat és egy napszimbólumot mutat a mellkas körül. Ezek az elemek valószínűleg egyszerre dekoratívak és szimbolikusak is. A páncél szándékos rongálása, valamint más tárgyakkal való eltemetése arra utal, hogy szertartásos vagy áldozati rituálét mutattak be velük. A tárgyak elásása istenségeknek vagy ősi szellemeknek felajánlva gyakori volt a bronzkori Európában.

Martin Kostál

A bronz mellvért abból a viharos időszakból – az i. e. 1600 és 1200 közötti évekből – való, amikor a trójai háború is zajlott. Ebben az időben csak a legkiválóbb harcosok engedhették meg maguknak a bronzpáncélt, mivel az luxuscikknek számított. A nem elit katonák szerves anyagokból készítettek maguknak védőfelszerelést, amely ritkán él túl több ezer évet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.