Emlékezetes, hogy 2022 nyarán a vállalati felhős piac két legnagyobb szolgáltatójának egyikeként a Microsoft jelezte: brit adatközpontjaiban olyan kapacitáshiány alakult ki, hogy az új partnerek ellátása nem biztosított, miután az ukrán-orosz háború februári kitörése óta gyakorlatilag a teljes ukrán kormányzati infrastruktúrát az európai szerverein hosztolják, az amerikai vállalat így járul hozzá a támadás alatt álló ország működőképességének fenntartásához. Magyarán helyi felhőjében elfogyott a hely és a kapacitás.
A koronavírus-járvány rendkívüli helyzetein frissen edződött világban ez tulajdonképpen nem is volt meglepő: háború van Európában, ilyenkor az is előfordulhat, ami egyébként nem szokott. És bár a fegyveres konfliktus nem ért véget – sőt, azóta több másik is kirobbant –, az újabb korlátozások mégis váratlanabbak. Nagy port kavart, amikor tavaly év végén az Nvidia bejelentette, hogy GeForce Now nevű felhőalapú játékszolgáltatása, amely korábban korlátlan játékélményt ígért, az idei évtől korlátokkal működik tovább: új előfizetői még akkor sem játszhatnak havi 100 óránál többet, ha hajlandók előfizetni a prémium csomagok valamelyikére. (A korábbi előfizetők számára 2026 végén vezetik be a korlátot.) Bár a játékidő nem mondható szűknek, a játékosok szemmel látható csoportját érinti a korlátozás: az Nvidia szerint felhasználói 6 százaléka játszik, játszott ennél is többen havonta.
Hogy mi áll a korlátozás mögött, arról a vállalat üzenetét pr-köntösbe bújtatva azt közölte: továbbra is kivételes minőséget és sebességet – valamint rövidebb várakozási időket – akarnak biztosítani előfizetőiknek. Ez logikusan azt jelentheti, hogy a szolgáltatásban nincs elég erőforrás a „kivételes minőség és sebesség” biztosítására akkor, ha a hobbijukra minden szabadidejüket feláldozó gamereket is ki akarják szolgálni. A magyarázat a nemzetközi szaksajtóban többeknek is azt juttatta eszébe, amire a magyar előfizetők is emlékezhetnek: nem is olyan régen a mobilszolgáltatók is arról győzködték ügyfeleiket, hogy elég lesz havi 2 GB-nyi mobilinternet is, hiszen azzal hány meg hány ezer e-mailt el lehet küldeni. Az más kérdés, hogy az előfizetők nem igazán levelek ezreinek küldésére akarták használni a telefonjaikat, és már akkor is sokan örültek volna a legalább mai szinten megfizethető korlátlan adatforgalmazási lehetőségnek. Csak hát a hálózati infrastruktúra azt tömegesen nem bírta volna még el. Ezért aztán a magyar szolgáltatók a korlátlan csomagokat is kisbetűs megjegyzésekkel korlátozva árulták.
Ha az aktuális technológiai sztárvállalatánál, az Nvidiánál nincs elégséges kapacitás a korábban már elindított platformok kiszolgálására, az sejteti, mi lehet a helyzet a szegmensben. Miközben a három legnagyobb szolgáltató, az Amazon Web Services (AWS), a Microsoft és a Google egyenként és dollártízmilliárdokat könyvelnek el bevételként a felhőikből, a szakértők mellett a befektetők is aggódnak, tudják-e tartani a tempót. Az Amazon elnök-vezérigazgatói posztját betöltő Andy Jassy a legutóbbi negyedéves üzleti eredményt kommentálva ismerte el, hogy az AWS szolgáltatásaira jelenleg nagyobb a kereslet, mint a rendelkezésre álló kapacitás. „Tehát több bevételt is tudnánk generálni, és jobban is tudnánk segíteni az ügyfeleinket” – mondta a vezető. Anat Ashkenazi, a Google Cloud mögött álló álló Alphabet pénzügyi igazgatója februárban fogalmazott úgy, hogy a vállalat „szűkös kereslet-kínálati helyzetben van”, és szakemberei nagyon keményen dolgoznak azon, hogy több kapacitást építsenek ki. Microsoftos kollégája, Amy Hood januárban „meglehetősen korlátozott befogadóképességű” szabad kapacitásról beszélt. Tehát mindhárom nagy szereplőnél látják, hogy egy pillanatra sem állhatnak le az újabb és újabb adatközpontok létesítésével, mert a jelenlegiek kapacitásproblémái hátráltatják a növekedést.
Márpedig a java csak most jön. Andy Jassy szerint globális informatikai kiadások 85–90 százaléka továbbra is helyi megoldásokra megy el, nem pedig a felhőre. A szakember szerint a következő tíz-tizenöt évben ez az arány meg fog fordulni. Ez a felhőszolgáltatóknak egyszerre teremti meg a virágzó jövő képét, illetve a feladatot: az nyerhet igazán, aki nemcsak látja az igényt, de minél kevesebb korlátozással ki is tudja szolgálni.
A technológiai vállalatok, a befektetők és nem mellesleg az ügyfelek számára is megnyugtató hír lehet, hogy a beruházások folyamatosak, globálisan nyílnak az újabb és újabb adatközpontok.
Amit a kormányoknak nem szabad elfelejteniük: a felhizlalt infrastruktúra működtetéséhez jelentős összeget kell majd költeni az elektromos hálózat fejlesztésére is, mert modernizálás és a kapacitások bővítése nélkül a hálózat nem fogja tudni kiszolgálni a mostanság elsősorban a mesterséges intelligencia miatt fokozódó igényeket, például Európában sem.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
