Gyakoribb a rettegett ALS betegség azokon a településeken, ahol rossz a levegő

Úgy tűnik, a szmogban gazdag környezet is növelheti az ALS kockázatát – egy kutatás alapján súlyos hatása lehet a kén-dioxid tartós belélegzésének.

  • HVG

A fosszilis tüzelőanyagokból eredő kibocsátások egyik fő komponense is hozzájárulhat az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kialakulásához – mutat rá egy friss kanadai kutatás. Az Environmental Research című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzői 304, ALS-sel diagnosztizált embert vetettek össze 1207 egészséges, hasonló korú és nemű személlyel. A kutatók az otthonuk környezeti adataiból mérték fel, hogy az egyes alanyok mennyire vannak kitéve a károsanyag-kibocsátásoknak.

A szakemberek fókuszában a kén-dioxid (SO2) volt; ez a vegyület a szén- és olajalapú tüzelőanyagok eltüzeléséből keletkezik. Az agykárosodással korábban már összefüggésbe hozták a szakemberek – emeli ki a Science Alert –, de az ALS-sel kapcsolatban még nem vizsgálták.

Az eredményekből egyértelműen kirajzolódott: az ALS-sel diagnosztizált emberek kéndioxid-expozíciója lényegesen magasabb volt.

Ez azt jelenti, hogy jóval több ilyen szennyezőanyag érte őket, mint a kontrollcsoport tagjait. Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez az összefüggés nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot – mégis elég aggasztó. Főleg azért, mert a tanulmány által vizsgált valamennyi terület eleget tett a „tiszta” levegőminőségre vonatkozó irányelveknek. A kutatók szerint elengedhetetlen a légszennyezés elleni intézkedések javítása.

„Ez az első vizsgálat, mely rámutat arra, hogy a lakóövezetekben a kén-dioxid magasabb környezeti szintje az ALS fokozott kockázatával jár” – húzzák alá a kutatók.

Hangot ad a beszédképtelenné vált betegeknek egy új agyi chip, egy emberbe már beültették – videó

Az első beteg már megkapta azt az új agy-beszéd chipet, mely képes lehet visszaállítani a kommunikációs képességeket egy számítógép segítségével.

A Science Alert megjegyzi: az ALS ritka betegségnek számít, 100 000-ből 1–2 embernél diagnosztizálják évente. A következményei ugyanakkor súlyosak; az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek és a halál fulladás miatt következik be. Gyógymód nincs rá.

Hogy mi váltja ki, az még nem ismert. Többnyire nem örökletes, tehát nincs a felmenők között olyan, aki szintén ALS-től szenvedett volna. Hazánkban Karsai Dániel esete által került a figyelem középpontjába a betegség; az alkotmányjogász 2023 szeptemberében jelentette be, hogy egy évvel korábban diagnosztizálták nála az ALS-t. Karsai a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a hasonló betegségektől szenvedő emberek maguk dönthessenek az életük végéről, méltósággal.

Karsai Dániel 2024. szeptember 28-án hunyt el, s bár Strasbourgban elutasították a beadványát, a területen végzett fáradhatatlan munkássága talán mégsem volt hiábavaló.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások