Váratlan helyről jöhet a megoldás a memóriák drágulására: a föld alól. Ezúttal azonban nem ritkaföldfémek bányászatára kell gondolni, hanem a gombafonálra – más néven micéliumra.
Kutatók ugyanis a shiitake gombák (Lentinula edodes) micéliumainak felhasználásával építettek úgynevezett memrisztorokat. Ezek olyan áramköri elemek, melyek „megjegyzik” a korábbi elektromos állapotukat.
A végeredmény a szakemberek szerint egy olyan memrisztor, melynek teljesítménye hasonló a szilíciumalapú chipekéhez, ugyanakkor olcsó, skálázható, környezetbarát megoldásnak számít – fejti ki a Science Alert.
A tudósok azért fordultak a micéliumokhoz, mert ezen hálózatok viselkedése nagyban hasonlít a neurális hálózatokéhoz. Hasonló a felépítésük, és abban is hasonlítanak, ahogyan az elektromos és kémiai jelekkel továbbítják az információkat.
Fontos azonban, hogy nem tényleges agyakról van szó, így szükség van némi mérnöki munkára ahhoz, hogy a várt módon működjenek. A szakemberek shiitake gombát használtak, mivel ez a faj robusztus, ellenálló, és a stresszhatásokat is jól tűri.
Összesen kilenc mintát vettek shiitake-spórákkal megtöltött Petri-csészékbe, és ellenőrzött hőmérséklet, valamint páratartalom mellett nevelték őket. Amikor már annyira megnőttek, hogy ellepték a Petri-csészéket, a kutatók valamennyi mintát jól szellőző helyre vittek, ahol közvetlen napfény mellett szárították ki őket.
Amint ez megvolt, már minden minta készen állt arra, hogy egy próbára tegyék a számítástechnikai képességeiket: erre a célra készített áramkörökhöz csatlakoztatták őket. A gombák több pontjára is illesztettek vezetékeket, mivel az egyes részek eltérő elektromos képességekkel rendelkeznek.
A kutatók 5850 hertzes teljesítményt értek el, 90 százalékos pontosság mellett. Ez azt jelenti, hogy a jeleket másodpercenként körülbelül 5850-szer küldték a gombák. A leglassabb, kereskedelmi forgalomban lévő memrisztorok sebessége alig kétszerese ennek.
Azt is megfigyelték, hogy a feszültség növelésével a gomba teljesítménye csökkent – ugyanakkor, ha több gombát illesztettek az áramkörhöz, ezt orvosolni lehetett.
A micélium-PC ugyanakkor nem fog egyhamar a boltok polcaira kerülni. A PLOS One című tudományos folyóiratban publikált eredmények inkább arra utalnak, hogy ez egy ígéretes kutatási terület, mellyel a jövőben is érdemes foglalkozni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
