A jelenleg kapható fogyókúrás csodaszerekben közös, hogy ezek GLP-1 alapú gyógyszerek. Az ilyen készítmények az étvágycsökkentő GLP-1-hormont utánozzák, ám úgy tűnik, hogy nem ez az egyetlen módja az említett hatás elérésének. Az Eli Lilly nevű amerikai gyógyszeripari cég most egy újfajta gyógyszer vizsgálati eredményeit tette közzé, ami alapján úgy tűnik, ígéretesebb szerről lehet szó, mint a GLP-1 alpúak.
A hónap elején a The Lancetben jelent meg az eloralintid alapú készítmény legújabb, II. fázisú vizsgálati eredménye. A 48 hetes időszak alatt az eloralintidot szedő emberek a kiindulási testsúlyuk akár 20 százalékát is elvesztették, ami jóval meghaladja a placebót kapók átlagos súlycsökkenését.
Az eloralintid az amilin hormont utánozza. A hasnyálmirigy természetes módon az inzulin mellett amilint is juttat a véráramba az étkezésre adott válaszként. Ez segít jelezni a szervezetnek, hogy jóllakott, csillapítja az étvágyat, és lelassítja az étel áthaladását az emésztőrendszeren.
A GLP-1-hez hasonlóan az amilin is szerepet játszik az éhségérzet és a vércukorszint szabályozásában. A két hormonnak van közös pontja is, méghozzá az, hogy hogyan befolyásolják a szervezetet ezen funkciók ellátásában. Van azonban néhány kulcsfontosságú különbség is, ami miatt a kutatók felfigyeltek rá.
A kísérleti gyógyszert úgy tervezték, hogy sokkal tovább tartson a hatása a szervezetben, mint a természetes amiliné, így fokozza a hormon hatását, ami segít a fogyásban és a vércukorszint szabályozásában. A szemaglutidhoz hasonlóan az eloralintidot is hetente egyszer, injekció formájában kell alkalmazni.
Az Eli Lilly II. fázisú vizsgálatában 263, 2-es típusú cukorbetegségben nem szenvedő önkéntes vett részt, akik elhízottak (30 feletti testtömegindex) vagy túlsúlyosak (27 feletti BMI) voltak, és ezzel összefüggő egészségügyi problémákkal küzdöttek. A kutatók véletlenszerűen osztották őket csoportokba: az egyik csoport tagjai placebót kaptak, a többi csoportban pedig különböző dózisú eloralintidet alkalmaztak.
A vizsgálat kimutatta, hogy az eloralintidot szedő betegek – az adagolási stratégiától függetlenül – átlagosan nagyobb javulást tapasztaltak a fogyásban 48 hét alatt a placebo csoporthoz képest. A legmagasabb heti dózist – kilenc milligramm – kapók érték el a legjobb eredményeket: átlagosan 20 százalékos fogyást a vizsgálat során. Hasonlóan teljesítettek azok is, akiknek fokozatosan emelték az adagjukat hatról kilenc milligrammra.
A vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a szer biztonságos és általában jól tolerálható. A gyógyszerrel jellemzően összefüggő mellékhatások gyomor-bélrendszeri jellegűek voltak, hasonlóan a GLP-1 ismert mellékhatásaihoz. A leggyakoribb mellékhatás a hányinger volt, a legnagyobb dózist kapók körülbelül egyharmada számolt be a tünetről – írja a Gizmodo.
Hogy pontosan milyen hatása lesz a készítménynek, azt egyelőre nehéz lenne megjósolni, ám a mostani eredmények alapján könnyen lehet, hogy a GLP-1-en alapuló gyógyszerek hatását túlszárnyalja majd a végtermék.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
