Miért változik személyenként eltérően az immunválasz egy vakcinára?
Miért más és más személyenként az azonos vakcinára adott immunválasz? Erre a kérdésre találtak magyarázatot osztrák kutatók a csecsemőket védő BCG-oltás hatásának vizsgálatával.
Izraeli kutatók vizsgálata alapján úgy tűnik, az agy jutalmazó területének aktivitása befolyásolhatja, egy védőoltás után mennyi antitestet termeljen az ember szervezete.
Könnyen lehet, hogy a pozitív gondolkodás is hozzájárulhat az immunrendszer erősítéséhez. A Tel-Avivi Egyetem kutatói egy új, randomizált, kontrollált vizsgálatban azt találták, hogy azok az emberek, akik sikeresen fokozták a jutalommal kapcsolatos agyi régió aktivitását, erősebb antitestválaszt mutattak egy rutinszerű oltás beadása után.
Az eredmény új irányt nyithat afelé, hogy az egészség érdekében miként lehet kombinálni a mentális és a fizikai jóllétet – írja a Science Alert.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a tudatosan generált pozitív elvárások az agy jutalmazó központján keresztül hatással lehetnek az immunfunkciókra, a folyamat pedig felhasználható lehet a nem invazív immunmodulációhoz” – írják a kutatók a Nature Medicine című tudományos lapban megjelent publikációjukban.
A vizsgálatban összesen 85 résztvevőt osztottak három csoportra. Az egyik csoport egy neurofeedback nevű eljárást alkalmazta. Ez egy agyhullám-tréning, amely az agy elektromos aktivitásának (EEG) valós idejű monitorozásán alapul, amely segítségével az adott személy megtanulhatja szabályozni a saját agyi jeleit. Ez segíthet többek között a figyelemzavar, a stressz, a szorongás, a tanulási zavarok és a teljesítményproblémák kezelésében is. A cél ebben az esetben az agy jutalompályájának fokozása volt.
A csoport tagjai minél inkább képesek voltak befolyásolni az agyi pályát, annál boldogabbnak tűnt a képernyőjükön megjelenő arc.
A második csoport hasonló neurofeedback-tréningen vett részt, amely hasonló szintű mentális erőfeszítést igényelt, de a jutalomfeldolgozáshoz nem kapcsolódó agyi területekre összpontosított. A harmadik csoportnál nem alkalmazták a neurofeedbacket.
Miért más és más személyenként az azonos vakcinára adott immunválasz? Erre a kérdésre találtak magyarázatot osztrák kutatók a csecsemőket védő BCG-oltás hatásának vizsgálatával.
Miután az első két csoport 3-4 tréningen vett részt, minden résztvevő hepatitis B vírus (HBV) elleni vakcinát kapott, amelyet gyakran használnak az immunválaszok vizsgálatára irányuló kutatásokban. A HBV-specifikus antitestek szintjét a vakcináció után 14 és 28 nappal mérték meg.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy azok, akik sikeresen aktiválták az agyban az úgynevezett ventrális tegmentális areát (VTA) – ami a jutalmazásért felelős mezombolikus pálya egy része –, szignifikánsan több HBV-specifikus antitestet termeltek, ami erősebb immunválaszra utal.
A kutatók szerint figyelemre méltó, hogy a VTA aktivációja a HBV-specifikus antitesttermelés nagyobb mértékű növekedésével járt együtt, amikor a résztvevők valami pozitív dologra, például egy közelgő ünnepre gondoltak. Ez a placebohatás szerepére utal.
Bár hasonló eredményeket láttak már korábban az állatkísérletek eredményeként, a mostani vizsgálat közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tudatosan vezérelt pozitív gondolkodás befolyásolhatja az immunfunkciót az emberekben. A kutatók ugyanakkor megjegyezték: még sok vizsgálatot kell elvégezni ahhoz, hogy le lehessen írni a folyamat pontos hátterét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A Loupe Színházi Társulás most mecénásokat keres.