D2? D3? Nagyon nem mindegy, melyik vitamint szedi
A D-vitamin az új C-vitamin: az utóbbi évek kutatásai szerint legalább annyira, vagy még jobban támogatja az immunrendszert és az általános egészségi állapotot.
A prediabétesz a cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a vércukorszint ugyan már emelkedett, de még nem olyan magas, hogy ki lehessen mondani a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát. Ilyenkor viszont már érdemes beavatkozni, mert a probléma még visszafordítható.
A bostoni Tufts Medical Center kutatói ezzel az állapottal, pontosabban a kezelésével hozták összefüggésbe a D-vitamint. Átfogó metaanalízist végeztek, hogy becslést adjon a D-vitamin-kiegészítés anyagcsere-paraméterekre és a cukorbetegség kockázatára gyakorolt hatásáról prediabéteszes egyéneknél.
Harmincegy randomizált, kontrollált vizsgálatot (RCT) tartalmazó, 3856 prediabéteszes beteg adatait elemző tizennégy vizsgálat szisztematikus áttekintése után arra jutottak, hogy a D-vitamin-kiegészítők segíthetnek egyes prediabéteszes embereknek a normális vércukorszint visszaállításában, ha rendszeres testmozgással és kiegyensúlyozott étrenddel együtt alkalmazzák. A D-vitamin-kiegészítés 27 százalékkal növelte a prediabéteszből a normál vércukorszintre való visszatérés valószínűségét a placebót kapókhoz képest.
Ez azonban csupán kifejezetten a prediabéteszes esetekre volt igaz, a cukorbetegeken már nem segített a D-vitamin. A kutatók a jelenség biológiai elveit is megmagyarázták: a D-vitamin támogathatja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek a működését, javíthatja az inzulin hatékonyságát a sejtekben, emellett csökkentheti a krónikus alacsony fokú gyulladást, ami gyakran jár együtt inzulinrezisztenciával. Ezek együtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet jobban kezelje a vércukrot.
Ön mennyi D-vitamint szed? Úgy néz ki, sokkal többet kellene
A D-vitamin fontosságát számos tanulmány hangsúlyozta már, különösen a téli időszakban. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mennyi D-vitamint kell legalább bevinni, és egy új publikáció szerint a felnőtteknek 2000 nemzetközi egységet (NE) azaz 50 mikrogrammot is be kell vinniük minden nap a vitaminhiány megelőzésére.
A klinikai vizsgálatok során az átlagos napi D-vitamin adag 4300 NE (nemzetközi egység) volt, ami bőven meghaladja a hétköznapi ajánlásokat. JoAnn Manson, a Harvard Egyetem kutatója figyelmeztet is arra, hogy kerüljük a napi 5000 NE feletti megadózisokat. A nagy dózisú D-vitamin-kiegészítők ugyanis hiperkalcémiához vezethetne, amely során túl sok kalcium halmozódik fel a vérben. Ez gyengítheti a csontokat, vesekövet okozhat, és hatással lehet a szívre és az agyra.
Ezért is ajánlják a szakemberek, hogy ha valaki prediabéteszben szenved, a legjobb, ha orvoshoz fordul, mielőtt bármilyen D-vitamin-kiegészítőt kezdene el szedni. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy önmagában a vitamin szedése csak ritkán elég, de azért egy nagyobb kirakós fontos darabja lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
