Besegített a mesterséges intelligencia, megfejthették a Crohn-betegség 25 éve megoldatlan rejtélyét
Amerikai kutatók a mesterséges intelligencia bevonásával tudták feltérképezni, hogy a súlyos bélgyulladással járó Crohn-betegség mitől alakulhat ki.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egymilliárd forintos támogatással megvalósult projektjének középpontjában a transzlációs szemlélet állt, amelynek célja, hogy az új tudományos eredmények gyorsan hasznosulhassanak a gyakorlati orvoslásban.
A kutatók új modellrendszereket dolgoztak ki a gyulladásos, degeneratív és neurológiai betegségek vizsgálatára, hogy ezek révén személyre szabott terápiás lehetőségeket fejlesszenek. E betegségek – például egyes krónikus bőrgyulladások, mint a pikkelysömör és gyulladásos bélbetegségek – jelentős társadalmi-gazdasági terhet rónak a lakosságra és emberek százmillióinak életminőségét rontják. Hasonlóképpen, a neurológiai rendellenességek a modern orvostudomány nagy kihívásai közé tartoznak; ezen kórképek alapfolyamatainak jobb megértése és modellezése kulcsfontosságú a hatékony beavatkozások kidolgozásához.
Az intézmény közölte: a projekt során a krónikus gyulladásos, degeneratív és fertőző betegségek számos új terápiás lehetőségét derítették föl. A krónikus gyulladásos betegségek gyakran járnak szöveti hegesedéssel, azaz fibrózissal, ami rontja a szervek működését, mégis kevés a célzott terápia ezen a területen. A projektben vizsgált – széles spektrumú antivirális szerként alkalmazott – tiloron-dihidroklorid több rendszerben ígéretes, hegesedést csökkentő hatást mutatott a szöveti átépülést befolyásoló jelátviteli útvonalakon keresztül.
A gyakorlati alkalmazhatóság felé egy injektálható, a beadás helyén géllé alakuló „hidrogél” fejlesztése jelentett lépést, amely a hatóanyag lassú, szabályozható felszabadulását tette lehetővé.
Egy másik vizsgálat során kimutatták, hogy bizonyos csatornafehérjék gátlásával csökkenthető a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás során kialakuló szöveti fibrózis, ezáltal a betegség előrehaladása gátolható lenne, ami az első specifikus terápia lehet ebben a krónikus betegségben.
A bőrgyógyászati kutatásokban új jelátviteli útvonalakat fedeztek fel, amelyek a bőr hámsejtjei, azaz a keratinociták gyulladásban betöltött szerepét módosíthatják és ezáltal a későbbiekben gyógyszercélpontként hasznosulhatnak.
A fertőzéses betegségek esetében a mukormikózis, ami egy életveszélyes gombás fertőzés, kórokozóinak fertőzőképességét és gyógyszer rezisztenciáját vizsgálták molekuláris szinten. Emellett vizsgálták a gombás fertőzések és daganatos betegségek közötti kapcsolatokat. A neurológiai betegségek terén új, beültethető, zárt hurkú (valós idejű, visszacsatolt) stimulációs eszközöket fejlesztettek, amelyek érzékelik a kóros agyi elektromos mintázatokat és célzottan reagálnak rá, ami a jövőben személyre szabottabb terápiákat támogathat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
