Az egyik legnagyobb csillag, amely elég közel van a Naprendszerhez ahhoz, hogy meg lehessen becsülni a méretét, furcsa változáson ment át. A WOH G64 színe a megfigyelések szerint még 2013 környékén vörösről sárgára változott, ami körülbelül 1000 Celsius-fokos emelkedést jelent a hőmérsékletében. Ezek után 2025-ben jelentősen csökkent a fényereje, az Athéni Nemzeti Obszervatórium kutatói pedig úgy vélik, tudják, mi történhet az égitesttel.
A WOH G64 egy vörös hiperóriás a Nagy Magellán-felhőben. A Földtől nagyjából 160 ezer fényév távolságra található, sugara pedig nagyjából 1540-szer nagyobb, mint a Nap sugara. Ez az egyik legnagyobb ismert csillag.
Mivel minél nagyobb egy csillag tömege, annál gyorsabban égeti el az üzemanyagát, és ekkora mérettel valószínűleg szupernóvává válik – vagy közvetlenül egy fekete lyukká omlik össze –, a kutatók szerint érdemes figyelemmel kísérni a sorsát. A WOH G64-ről készült legutóbbi képeket a szakemberek az 1980-as években készült felvételekkel hasonlították össze, és megállapították, hogy a színe megváltozott, fénye pedig drámai módon elhalványult – írja az IFLScience.
A csillagok színét a hőmérsékletük határozza meg, így ez a színváltozás látszólag a hőmérséklet meredek emelkedését tükrözi. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a hiperóriás valójában végig sárga színű volt, csak egy porfelhő miatt hűvösebbnek tűnt. A színbeli eltérés emiatt valószínűleg annak köszönhető, hogy átmenetileg jobb a rálátás a csillagra.
https://hvg.hu/tudomany/20251215_v-sagittae-kettos-csillag-robbanas-szupernova
A kutatók azt is megállapították, hogy valamivel több mint két év periódussal pulzál, fényessége pedig 1,5-2 magnitúdóval változik. Ez nem szokatlan viselkedés egy szuperóriás csillag élete vége felé, ugyanakkor a 2025-ben megfigyelt 2 magnitúdós fakulás meghaladja ezt a normális változást.
Az Athéni Nemzeti Obszervatórium kutatói most azt feltételezik, hogy a WOH G64 valójában nincs egyedül, és valószínűleg van egy társcsillaga. Az ilyen párosok egyik tagja általában felfúvódik (ez lehet a WOH G64), míg a másik kisebb tömegű, de sokkal sűrűbb, ami lehetővé teszi számára, hogy anyagot vonjon el az óriáscsillag széleiről.
Mivel a WOH G64 körül rengeteg gáz van – 10 ezer évente egy naptömegnyit pumpál a környezetébe, mostanra pedig 3-9 naptömegnyi található ott –, ezért nem lehet pontosan megmondani, hogy a fény mekkora része érkezik a hiperóriástól, és mekkora a társcsillagától. Emellett a színváltozásról sem lehet megállapítani, hogy csak az óriáscsillag produkálja, vagy a két csillag közötti kölcsönhatás eredményét lehet látni.
A Nature Astronomy című tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók azt írják, a WOH G64 egy erős szupernóvajelölt, bár vannak még olyan tényezők, amik nem tisztázottak, így nem lehet egyértelmű kijelentést tenni ezzel kapcsolatban. Emellett az sem elképzelhetetlen, hogy fekete lyukká omlik össze, vagy egyesül a kísérőjével. Ez utóbbi komoly meglepetés lenne, mivel a feltételezések szerint meglehetősen nagy távolság lehet közöttük, ám ez a folyamat végül csak késleltetné a csillag végső pusztulását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
