2030-ra atomreaktort visz a Holdra a NASA
Az eddigieknél is szorosabban működik együtt a NASA és az amerikai energiaügyi minisztérium annak érdekében, hogy 2030-ra elindulhasson a Holdra egy atomreaktor.
Ahhoz, hogy a jövőben valóban állandó lehessen az emberi jelenlét a Holdon az kell, hogy megbízható forrásból tudjon energiát előállítani a bázis. Ez a környezetet tekintve praktikusan a napelemeket jelenti, ám ezek sem jelentenek tökéletes megoldást, így a NASA egy ideje már az atomenergiában is gondolkodik.
Még 2021-ben röppent fel a hír, hogy az amerikai kormány a NASA közreműködésével egy úgynevezett fissziós, vagyis maghasadásos atomerőművet (Fission Surface Powe, FSP) telepíttetne a Holdra. Az ötlet a NASA szerint több mint megvalósítható, és az égitesten zajló jövőbeni küldetésekhez egyébként is nagy szükség lenne egy olyan stabil energiaforrásra, amihez nem a Nap szolgáltatja az energiát.
A fejlesztésbe nemrég a Lockheed Martin is beszállt. Az amerikai vállalat rugalmas, skálázható architektúra létrehozását szorgalmazza: a kisebb, 5-10 kW-os rendszerekkel való kezdeti üzemeltetése alacsony kockázatot jelentene, míg a 25-50 kW-os vagy végül 100 kW-os rendszerekre való áttérés nagyobb méretű kereskedelmi és ipari infrastruktúrát tudna támogatni.
A Lockheed Martin célja, hogy 2030-ra kiforrott legyen a technológia, ugyanis ekkor indítaná el a szerkezetet a Hold felé a NASA. Ez lenne az Artemis V küldetés, amelyet 2030 márciusában tervez elindítani a szervezet: négy űrhajóst vinne a Hold déli pólusához, amely már a program harmadik Holdra szállása lenne.
Egy kompakt, 5–10 kW-os egység már elegendő lenne ahhoz, hogy melegen tartsa az élőhelyet és feltöltve tartsa a jövőbeni holdjárót a holdbéli éjszaka során. Ez két héten át tart, így ebben az időszakban a napelemek nem tudnak energiát termelni, így kulcsfontosságú, hogy legyen, ami kiváltja ezeket. De ahogy az ipari műveletek bővülnek – például beindul a regolit bányászata vagy a rakéták üzemanyagának gyártása –, ezeket a megoldásokat skálázni kell.
Egy 10–25 kW-os orbitális energiarendszer telepítése létfontosságú, alacsony kockázatú kísérleti terepként szolgálhat olyan kritikus technológiák számára, mint a hőelvezetés és a reaktorvezérlés, miközben a szabályozási és indítási folyamatokat is egyszerűsíti – írja az Interesting Engineering.
A jövőben a Holdat megcélzó küldetések egyik legfontosabb eszköze lesz a nukleáris modul, amit ha sikerül telepíteni és a működése is megfelelő lesz, az utat nyithat a holdbázisok létesítése felé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
