Felgyorsíthatja Kína a Csuzsi nevű projektje fejlesztését, amelynek célja, hogy a távol-keleti ország egy naperőművet telepítsen a világűrbe. Csakhogy a megoldás jóval többet jelentene annál, hogy a megtermelt energiát a Földre sugározza a rendszer: a műholdakat is képes lenne „megtankolni”, míg a pusztító földi viharokat szelídebb időjárási eseménnyé alakíthatja.
Mint a South China Morning Post kifejti, Kína a tervek szerint 2030-ra elvégezne egy nagyszabású orbitális tesztet, amely során a fejlesztés megawatt teljesítménnyel dolgozna. Ehhez egy, a Nemzetközi Űrállomásnál is nehezebb egységet kellene az űrbe telepíteni.
Az már régóta ismert, hogy az űrbe telepített naperőművek sokkal hatékonyabban állíthatják elő az energiát, mint a földi társaik, mivel megoldható, hogy a nap 24 órájában, a hét minden napján érje fény a paneleket. A technológiával már az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió is kísérletezik.
Kína a tervek szerint egy hatalmas, kör alakú, 1 km széles erőművet telepítene az űrbe, nagyjából 36 000 km-es magasságba. Ezen a magasságon már a gigawattos teljesítmény is elérhető, ráadásul folyamatosan működne az energiatermelés.
A megtermelt energiát mikrohullámok segítségével sugároznák le a mérnökök a Földre, ám a People’s Daily című lapban megjelent cikkében Tuan Paojen, a Hszitien Egyetem tudósa arról írt, hogy ezeket a hullámokat másra is fel lehetne használni: például arra, hogy felmelegítsék a viharokban található légkör nedvességet.
https://hvg.hu/tudomany/20260115_napenergia-az-urbol-muhold-lezersugar-veszleallas
A szakember úgy véli, ezzel a változással megzavarható lehet a légköri áramlás, így szelídebbek lehetnek a tájfunok, vagy épp el lehetne őket irányítani a partoktól egy olyan térségbe, ahol nem okoznak kárt.
Ha az elképzelés meredeken hangzik, akkor az azért van, mert valószínűleg az is. A bolygó működésében egy ilyen szintű beavatkozás nem biztos, hogy a legjobb ötlet: még ha sikerül is elterelni egy tájfunt, ezzel pedig tompítani a gazdasági károkat, az eltérítés következményei lényegében ismeretlenek, így nem tudni, mindez milyen mellékhatásokkal járna az időjárásban.
A szakember hangsúlyozza, hogy az elképzelése csupán elmélet, és a naperőművek ilyen hatását még elméletben sem sikerült bizonyítani.
Paojen ugyanakkor megjegyezte azt is: a technológiával a pályán lévő műholdakat is tölteni lehetne, így azok élettartama jelentős mértékben nőhet.
A kínai projekt még 2013-ban indult, 2022-ben pedig egy 75 méter magas teszttornyot is sikerült megépíteni. A legutóbbi mérföldkő az volt, hogy egyetlen nyalábbal több mozgó célpontot is sikerült táplálni, ami alapot adhat a műholdak feltöltését célzó elképzelésnek. A kritikusok szerint ugyanakkor ezzel is érdemes vigyázni, mert ha a célzás csak egy picit is félre megy, az tönkreteheti a műholdakat, ami igen súlyos probléma lenne az egyébként is túlzsúfolt földkörüli pályán.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
(A kiemelt kép illusztráció. Forrás: HVG / mesterséges intelligencia.)
