A zöldenergia előállításának egyik, az elmúlt években egyre többször emlegetett megoldását jelenthetik az űrbe telepített naperőművek. Ezek lényegében olyan egységek, amelyek pozíciójukból adódóan a nap 24 órájában képesek a napfényt elektromos árammá alakítani. Ennek köszönhetően egy lézernyalábot bocsáthatnak a Földre, aminek energiáját aztán a földi egységek elektromos árammá tudják konvertálni.
A megoldás rendkívül ígéretes, kísérletezik vele többek között Japán, de korábban az Európai Űrügynökség is bejelentette, hogy szeretne egy ilyen rendszert kiépíteni, az amerikai Caltech, azaz a Kaliforniai Technológiai Intézet pedig 2022 őszén adott hírt egy űrbéli napelemfarm installálásáról. Az intézet mérnökei azóta már egy szép sikerről is beszámoltak.
Bár a megoldás rendkívül ígéretes – folyamatosan termeli az áramot, nem kell hozzá mezőgazdasági vagy más területeket napelemekkel borítani –, úgy tűnik, van egy igen komoly probléma vele – ami idővel csak még nagyobb lesz.
A gondot az az űrverseny jelenti, amelyet az Egyesült Államok és Kína folytat. Miközben amerikai részről a SpaceX zsúfolja tele a Föld körüli pályát műholdakkal, addig a kínaiak erre rákontrázva nem 45 ezer, hanem mintegy 200 ezer műholdat állítanának pályára. Mindezt úgy, hogy már jelenleg is óriási a zsúfoltság a bolygó körül a műholdak és az űrszemét miatt.
https://hvg.hu/tudomany/20260104_spacex-starlink-muhold-palyamodositas-valtoztatas
Pekingi kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy mindez komoly nehézséget okozhat az űrbéli naperőművek működtetésében. Úgy vélik, ha az energia továbbítására használt lézersugarak célt tévesztenek, akkor az komolyan károsíthatja a Föld körüli pályán keringő műholdakat vagy épp űrhajókat – írja az Interesting Engineering.
A pekingi csapat szimulálta, mi történhet, ha egy nagy teljesítményű lézer eltalál egy műholdat. A laboratóriumban ultrarövid lézerimpulzusokat lőttek ki egy napelem mintájára. Nagy sebességű kamerák és érzékelők segítségével rövid fényvillanásokat rögzítettek, amely azt mutatta, hogy a lézerimpulzusok elektromos kisüléseket váltottak ki. Bár egy ilyen esemény rövid, potenciálisan károsíthatja az érzékeny alkatrészeket, vagy vészleállítást aktiválhat.
Nem meglepő módon a kockázat a lézersugár teljesítménysűrűségével növekszik – írja a South China Morning Post.
A fenti kockázat egyre nagyobb lesz, minél több műhold kerül majd Föld körüli pályára. A probléma leginkább az, hogy egy vészleállást végrehajtó műhold komoly kockázatot jelenthet a teljes műholdas infrastruktúra számára. Márpedig ha akár csak egyetlen ütközés is bekövetkezik, annak katasztrofális eredménye lehet.
https://hvg.hu/tudomany/20251218_kessler-szindroma-space-x-starlink-muhold-urszemet-megsemmisules
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
