Itt az új dátum: ekkor mehet ember a Holdhoz
Sikeres volt az SLS rakéta javítása, hamarosan visszatérhet az Artemis II az indítóállásra, hogy április 1-jén elinduljon a Hold felé.
A NASA régóta arra készül, hogy egy – jelentős részben – önfenntartó holdbázist hozzon létre az égi kísérőnkön, ahol állandó lenne az emberi jelenlét. Ez ideális körülmények között is nehéz feladat, ám egy friss felfedezés komolyan megnehezítheti az ezirányú erőfeszítéseket.
A tudósok az elmúlt években egyre több bizonyítékot gyűjtöttek arra vonatkozóan, hogy a Holdon – jég formájában – víz lehet azokon a területeken, ahová sosem jut el a napfény. A Hawaii Egyetem csillagászai most alaposan szemügyre vették a Hold állandó sötétségben lévő területeit, abban a reményben, hogy vizet találnak ott. A keresés azonban eredménytelenül zárult, kétségbe vonva, hogy valóban bőségesen rendelkezésre áll-e a víz az égitesten.
Mint a Gizmodo kifejti, a Hold tengelye csupán másfél fokkal dől el az ekliptikus pályához képest, melynek következtében az égitest déli sarkához közeli kráterek alját sosem éri napfény. Ez azt jelentheti, hogy amennyiben korábban eljutott víz ezekbe az állandó árnyékban lévő régiókba, az jég formájában a mai napig ott lehet.
Arra, hogy jelenleg is van vízjég a Holdon, több küldetés is talált már bizonyítékot. Márpedig kulcsfontosságú, hogy legyen elég víz az égitesten, enélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen egy holdbázis megépítése.
Az új tanulmány elkészítéséhez a kutatók a ShadowCam rendkívül érzékeny optikai kamerájára támaszkodtak. A NASA eszköze 2022-ben jutott el a Hold felszínére a koreai Pathfinder űrszonda fedélzetén.
A szakemberek két olyan optikai tulajdonság nyomán kerestek vízjeget, amely az ilyen felvételeken kiszúrható. A holdi regolithoz képest például a jég jobban tükrözi a fényt, valamint erősebben szórja azt előre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamera különböző pozíciókba irányításával, valamint a felület fényességének változásának mérésével észlelhető lehet a vízjég.
A szonda által megfigyelt, árnyékos régiók közül azonban egy sem mutatott ilyen nyomokat. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem zárja ki teljesen a vízjég holdi jelenlétét. Az sem valószínű, hogy a vízjég tisztán van jelen a Holdon; valószínűbb, hogy különböző arányokban keveredett a regolittal. Ez azt is befolyásolná, hogyan jelenik meg a képeken.
A ShadowCam akkor tudná megbízhatóan kimutatni a vízjeget, ha annak aránya 20–30 százalék felett lenne az elegyben. A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzői megjegyzik: egyes korábbi mérések 10 százalék körüli arányt mutattak, amit a szerkezet kamerájával nem lehet észlelni. A szakemberek abban bíznak, hogy a jövőben az észlelési küszöb 1 százalékos arány alatt is levihető lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
