Miért nem megy a Google Térkép?
Koreában nem működik a Google Maps – illetve működik, csak semmi értelme használni. Aki odanavigálás célból rákeres egy helyre, azzal szembesül, hogy a Google szerint még a fővárosban is csak gyalog lehet eljutni bárhova, tömegközlekedésnek és autós útvonalnak nyoma sincs.
Jó hír, hogy nem az infrastruktúra hiányzik, sőt az kifejezetten fejlett. A Google térképszolgáltatása azért nem működhet jól, mert a dél-koreai jog tiltja az 1:5000 arányúnál pontosabb térképadatok határokon kívülre átadását, ami minden külföldi térképszolgáltatást ellehetetlenít. A mögöttes okot nem nehéz kitalálni: a dél-koreai társadalom ugyan nem fél, de figyel északi szomszédjára, és nem szeretnék, ha a gyakran kiszámíthatatlan és agresszív rezsimnek túl könnyű lenne megtervezni bármilyen léptékű támadást. Ezt egyébként nemcsak online lehet érezni: ottjártunkkor a határhoz közeledve megszaporodtak az utak fölött a feltűnően vastag és magas felüljárók. Megtudtuk, ezek valójában robbanóanyaggal teli betonépítmények, egy esetleges észak-koreai támadás esetén ezeket rárobbantanák az utakra, ezzel is lassítva az ellenséges csapatok előrehaladását.
A helyiek a KakaoMap vagy a Naver alkalmazások valamelyikét használják, és ezt ajánljuk az kikapcsolódás vagy üzleti út miatt odalátogatóknak is. Rövid nyomogatás után kiderül: helyben még praktikusabbak is, mint nálunk a Google Maps, gyalogos mód esetén jelzik például azt is, hogy egy adott útvonalon hány zebrán kell majd átkelni, az időnként igen nagy aluljárórendszeren belül merre kell menni és felmenni.
Mi ez a sok kakaó?
A már említett KakaoMap a tájékozódáshoz, navigációhoz. KakaoTalk az üzenetküldésre. KakaoStory a képek és rövid szöveges bejegyzések megosztására. A dél-koreai felhasználók tömegei függtek rá a kakaós dolgokra, miután a Kakao Corporation nagyon jó időben indította el ezeket a Google Mapsnek, Facebook Messengernek, Instagramnak és X-nek is konkurenciát állító szolgáltatásokat. Bár a fiatalok gyakran vannak jelen ezeken a nyugati platformokon is, a társadalom minden rétegének legtöbb tagja megtalálható a dél-koreai felhasználói igények és kultúra mentén optimalizált Kakao-rendszereken.
Kiemelkedő fontosságú a KakaoTalk, ami mára jóval több egy egyszerű üzenetküldőnél: a szöveges üzeneteken, hang- és videóhívásokon túl online vásárlási lehetőségeket, fizetési patformot (KakaoPay) és Kakao T néven taxizós szolgáltatást is kínál.
A Kakao Corporation még ennél is nagyobb, része a videójátékokat fejlesztő és kiadó Kakao Games (melynek többségi tulajdonrésze éppen a napokban került a japán LY szárnyai alá), a streamingben a KakaoTV-t kell keresni, a szórakoztatóipari termékek kiadásáért a Kakao Entertainment felel satöbbi.
Mikor nyitnak a K-városok?
A Samsung készülékei is igencsak elterjedtek – ezt mindenki tudja. Azt már kevesebben, hogy a szórakoztatóiparban az amerikai gyártmányú tartalmak után a koreaiak is igen népszerűek.
A globálisan legtöbbek által használt streamingplatformon, a Netflixen a koreai tartalmak tavaly léptek elő a második helyre. Az amerikai sorozatok és filmek 56-59 százalékos nézettségbéli részesedése után világszerte a koreai tartalmak lettek a legnézettebbek 8-9 százalékkal. Ezzel sikerült megelőzniük a 7-8 százalékos briteket és a 4-5 százalékos japánokat. A felhasználói igények abban is megmutatkoznak, hogy a nemzetközi streamingplatformokon 2021 és 2024 között 55 százalékkal bővült az elérhető dél-koreai tartalmak száma.
A BTS visszatért: Szöulban rendeztek gigakoncertet 2026. március 21-én
Jung Yeon-je / AFP
A BTS nagy visszatérését jelentő koncertet idén márciusban 18,4 millióan nézték a Netflixen. A koreai pop hullámait pedig a Netflix is igyekszik minél inkább meglovagolni.
Az ország maga is sokat tesz azért, hogy ez így is maradjon. Ennek jegyében a helyi MBC tévétársaság
világszerte több városban is megnyitja azokat a K-városokat (K-town), ahol a látogatók a Disneylandekhez hasonló élményként merülhetnek el a koreai drámák világában és a K-pop világában, pihenésként a koreai konyha ízeit kóstolhatják.
Ezt Szuvonban mondta el a HVG-nek An Hjongdzsun elnök-vezérigazgató, akit három évtizednyi riporteri és szerkesztői munka után 2023-ban neveztek ki a társaság élére. A pontos helyszíneket hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Miért pont 19?
Dél-Koreában a 19. évüket betöltött emberek számítanak felnőttnek, így például az alkohol és a cigaretta vásárlása is onnantól legális. Érdekesség, hogy a szexualitást tartalmazó oldalak megnyitásánál is ez a korhatár, és mindenkinek igazolnia is kell, hogy elmúlt 19 éves. Ezt olyan szigorúan veszik, hogy még a Google kereső találati listájára is vonatkozik.
Hogy miért nem 18 év a korhatár? A kérdés valójában nem ez, hanem hogy miért nem 20. Merthogy az országban hagyományosan 20. születésnap volt a felnőtté válás törvényi dátuma.
Csakhogy Dél-Koreában hagyományosan az ember első születésnapján tartották az első születésnapot. Ebből a szempontból sokkal logikusabb volt az ő rendszerük, mint a világ többi részén használt, hiszen az első születésnapunk valójában az a nap, amikor megszületünk. Ám mivel a világ többi részén nem így gondolják – az első születésnapot egy évvel később ünneplik –, 2023 júniusában végül Korea is átállt a felénk ismert életkorszámítási rendszerre.
Így lettek az addigi 20 évesek hirtelen 19 évesek – és így változott az is, mikortól tekintenek jogilag felnőttnek valakit.
Oké, hogy elektronikai nagyhatalom, de ekkora?
Mindenki tudja, hogy a Samsung és az LG dél-koreai márkák, ahogy a legtöbbeknek a Hyundai és a Kia eredete sem kérdéses. Azzal viszont már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy ennek az 51 milliós ázsiai országnak mekkora szerepe van abban, hogy mindenféle elektronikai eszközöket a kezébe vehet az ember.
A Samsung szöuli épülete.
Samsung
Amit nem Dél-Koreában gyártanak, még annak a lelke is koreai. Értsd szó szerint: az ország 60 százalékos részesedéssel bír a globális félvezetőpiacon, miközben a DRAM memóriák piacának több mint 70 százalékát uralja, illetve a flashmemóriák több mint fele is koreai.
A tendencia ráadásul felfele ível: a jelenlegi, memóriahiányos időszakban az iparág bármely szereplője annyiért ad el chipeket (és annyit), amennyiért nem szégyell (és amennyit tud). Közben pedig a mesterséges intelligencia sosem látott mértékben gerjeszti a félvezetők iránti keresletet is.
A legfrissebb, április elsején kiadott adatok szerint márciusban ország exportja az éves szinten 48,3 százalékkal nőtt. A dél-koreai gazdaság 1988 augusztusa óta nem látott ilyen mértékű bővülést. A félvezetők exportja az első negyedévben éves viszonylatban 139 százalékkal lódult meg, az SSD adathordozók szegmense 218 százalékkal erősödött.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
