Miért nem megy a Google Térkép?
Koreában nem működik a Google Maps – illetve működik, csak semmi értelme használni. Aki odanavigálás célból rákeres egy helyre, azzal szembesül, hogy a Google szerint még a fővárosban is csak gyalog lehet eljutni bárhova, tömegközlekedésnek és autós útvonalnak nyoma sincs.
Jó hír, hogy nem az infrastruktúra hiányzik, sőt az kifejezetten fejlett. A Google térképszolgáltatása azért nem működhet jól, mert a dél-koreai jog tiltja az 1:5000 arányúnál pontosabb térképadatok határokon kívülre átadását, ami minden külföldi térképszolgáltatást ellehetetlenít. A mögöttes okot nem nehéz kitalálni: a dél-koreai társadalom ugyan nem fél, de figyel északi szomszédjára, és nem szeretnék, ha a gyakran kiszámíthatatlan és agresszív rezsimnek túl könnyű lenne megtervezni bármilyen léptékű támadást. Ezt egyébként nemcsak online lehet érezni: ottjártunkkor a határhoz közeledve megszaporodtak az utak fölött a feltűnően vastag és magas felüljárók. Megtudtuk, ezek valójában robbanóanyaggal teli betonépítmények, egy esetleges észak-koreai támadás esetén ezeket rárobbantanák az utakra, ezzel is lassítva az ellenséges csapatok előrehaladását.
A helyiek a KakaoMap vagy a Naver alkalmazások valamelyikét használják, és ezt ajánljuk az kikapcsolódás vagy üzleti út miatt odalátogatóknak is. Rövid nyomogatás után kiderül: helyben még praktikusabbak is, mint nálunk a Google Maps, gyalogos mód esetén jelzik például azt is, hogy egy adott útvonalon hány zebrán kell majd átkelni, az időnként igen nagy aluljárórendszeren belül merre kell menni és felmenni.
https://www.youtube.com/watch?v=6SeLNi_wBgM
Mi ez a sok kakaó?
A már említett KakaoMap a tájékozódáshoz, navigációhoz. KakaoTalk az üzenetküldésre. KakaoStory a képek és rövid szöveges bejegyzések megosztására. A dél-koreai felhasználók tömegei függtek rá a kakaós dolgokra, miután a Kakao Corporation nagyon jó időben indította el ezeket a Google Mapsnek, Facebook Messengernek, Instagramnak és X-nek is konkurenciát állító szolgáltatásokat. Bár a fiatalok gyakran vannak jelen ezeken a nyugati platformokon is, a társadalom minden rétegének legtöbb tagja megtalálható a dél-koreai felhasználói igények és kultúra mentén optimalizált Kakao-rendszereken.
Kiemelkedő fontosságú a KakaoTalk, ami mára jóval több egy egyszerű üzenetküldőnél: a szöveges üzeneteken, hang- és videóhívásokon túl online vásárlási lehetőségeket, fizetési patformot (KakaoPay) és Kakao T néven taxizós szolgáltatást is kínál.
A Kakao Corporation még ennél is nagyobb, része a videójátékokat fejlesztő és kiadó Kakao Games (melynek többségi tulajdonrésze éppen a napokban került a japán LY szárnyai alá), a streamingben a KakaoTV-t kell keresni, a szórakoztatóipari termékek kiadásáért a Kakao Entertainment felel satöbbi.
Mikor nyitnak a K-városok?
A Samsung készülékei is igencsak elterjedtek – ezt mindenki tudja. Azt már kevesebben, hogy a szórakoztatóiparban az amerikai gyártmányú tartalmak után a koreaiak is igen népszerűek.
A globálisan legtöbbek által használt streamingplatformon, a Netflixen a koreai tartalmak tavaly léptek elő a második helyre. Az amerikai sorozatok és filmek 56-59 százalékos nézettségbéli részesedése után világszerte a koreai tartalmak lettek a legnézettebbek 8-9 százalékkal. Ezzel sikerült megelőzniük a 7-8 százalékos briteket és a 4-5 százalékos japánokat. A felhasználói igények abban is megmutatkoznak, hogy a nemzetközi streamingplatformokon 2021 és 2024 között 55 százalékkal bővült az elérhető dél-koreai tartalmak száma.
A BTS visszatért: Szöulban rendeztek gigakoncertet 2026. március 21-én
Jung Yeon-je / AFP
A BTS nagy visszatérését jelentő koncertet idén márciusban 18,4 millióan nézték a Netflixen. A koreai pop hullámait pedig a Netflix is igyekszik minél inkább meglovagolni.
Az ország maga is sokat tesz azért, hogy ez így is maradjon. Ennek jegyében a helyi MBC tévétársaság
világszerte több városban is megnyitja azokat a K-városokat (K-town), ahol a látogatók a Disneylandekhez hasonló élményként merülhetnek el a koreai drámák világában és a K-pop világában, pihenésként a koreai konyha ízeit kóstolhatják.
Ezt Szuvonban mondta el a HVG-nek An Hjongdzsun elnök-vezérigazgató, akit három évtizednyi riporteri és szerkesztői munka után 2023-ban neveztek ki a társaság élére. A pontos helyszíneket hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Miért pont 19?
Dél-Koreában a 19. évüket betöltött emberek számítanak felnőttnek, így például az alkohol és a cigaretta vásárlása is onnantól legális. Érdekesség, hogy a szexualitást tartalmazó oldalak megnyitásánál is ez a korhatár, és mindenkinek igazolnia is kell, hogy elmúlt 19 éves. Ezt olyan szigorúan veszik, hogy még a Google kereső találati listájára is vonatkozik.
Hogy miért nem 18 év a korhatár? A kérdés valójában nem ez, hanem hogy miért nem 20. Merthogy az országban hagyományosan 20. születésnap volt a felnőtté válás törvényi dátuma.
Csakhogy Dél-Koreában hagyományosan az ember első születésnapján tartották az első születésnapot. Ebből a szempontból sokkal logikusabb volt az ő rendszerük, mint a világ többi részén használt, hiszen az első születésnapunk valójában az a nap, amikor megszületünk. Ám mivel a világ többi részén nem így gondolják – az első születésnapot egy évvel később ünneplik –, 2023 júniusában végül Korea is átállt a felénk ismert életkorszámítási rendszerre.
Így lettek az addigi 20 évesek hirtelen 19 évesek – és így változott az is, mikortól tekintenek jogilag felnőttnek valakit.
Oké, hogy elektronikai nagyhatalom, de ekkora?
Mindenki tudja, hogy a Samsung és az LG dél-koreai márkák, ahogy a legtöbbeknek a Hyundai és a Kia eredete sem kérdéses. Azzal viszont már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy ennek az 51 milliós ázsiai országnak mekkora szerepe van abban, hogy mindenféle elektronikai eszközöket a kezébe vehet az ember.
A Samsung szöuli épülete.
Samsung
Amit nem Dél-Koreában gyártanak, még annak a lelke is koreai. Értsd szó szerint: az ország 60 százalékos részesedéssel bír a globális félvezetőpiacon, miközben a DRAM memóriák piacának több mint 70 százalékát uralja, illetve a flashmemóriák több mint fele is koreai.
A tendencia ráadásul felfele ível: a jelenlegi, memóriahiányos időszakban az iparág bármely szereplője annyiért ad el chipeket (és annyit), amennyiért nem szégyell (és amennyit tud). Közben pedig a mesterséges intelligencia sosem látott mértékben gerjeszti a félvezetők iránti keresletet is.
A legfrissebb, április elsején kiadott adatok szerint márciusban ország exportja az éves szinten 48,3 százalékkal nőtt. A dél-koreai gazdaság 1988 augusztusa óta nem látott ilyen mértékű bővülést. A félvezetők exportja az első negyedévben éves viszonylatban 139 százalékkal lódult meg, az SSD adathordozók szegmense 218 százalékkal erősödött.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
