A hangulatjelek ellepték az online kommunikációt, a nélkülük küldött üzenetek már-már komornak tűnnek. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem illik ilyesmit használni. Például a munkahelyi kommunikációban. 😏
Az Ottawai Egyetem kutatói 243 felnőtt önkéntes reakcióit vizsgálták egy elméleti vállalati üzenetre – néhányban volt hangulatjel, míg másokból kimaradt. Ezzel a hangulatjelekre adott reakciót kívánták felmérni. Mint kiderült, a szmájlimentes üzeneteket vélték a leginkább professzionálisnak a résztvevők. A pozitív hangulatot árasztó hangulatjelekkel tűzdelt üzenetek, ha maga az érintett téma is pozitív vagy semleges volt, szintén javították a résztvevők véleményét a küldő kompetenciájáról.
Mint a Gizmodo kiemeli, a nemek közötti dinamika is szerepet játszott a vélemény kialakításában. A nők például nagyobb valószínűséggel ítélték meg szigorúbban a hangulatjellel ellátott negatív üzeneteket, ha azok látszólag egy nőtől érkeztek – szemben a férfiak által küldöttekkel. Ez a tendencia egyébként a hangulatjelek nélküli üzeneteknél is megfigyelhető volt.
A szakemberek ugyanakkor eléggé szűkre szabták a vizsgált hangulatjelek számát: összesen kettőt használtak: egy pozitív, mosolygós arcot, valamint egy negatív, dühöset. A harmadik opció az volt, hogy nincs semmiféle hangulatjel. Direkt kihagyták a kirívó, esetlegesen szexuális töltetet hordozó szmájlikat.
https://hvg.hu/360/20250726_hvg-emoji-jelentese-generacios-kulonbsegek-huvelykujjszabalytalansag
Az önkénteseknek értékelniük kellett az üzenetet küldők kompetenciáját.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a negatív hangulatjelek használata esetén értékelték helytelennek az üzeneteket a felek, és ebben az esetben vélték a legkevésbé kompetensnek is a küldőt. Főleg akkor, amikor az üzenet nem tükrözte feltétlenül ezt a hangulatot.
A Collabra: Psychology című tudományos folyóiratban közzétett megállapítások szerint ráadásul a pozitív szmájlik használata nem tudta érdemben javítani a rossz hírek vagy a kritikus visszajelzések megítélését. Éppen ellenkezőleg: fokozzák azt a gyanút, hogy a küldő tiszteletlen, vagy nem őszinte.
Van azonban némi reménysugár: a szerzők szerint a pozitív hangulatjelek javíthatják a kompetencia megítélését, ha semleges, vagy a szmájlival egyező hangulatú üzenetekhez társultak.
Jobb tehát óvatosnak lenni, és kétszer átgondolni, hogy szükség van-e azokra a hangulatjelekre a céges üzenetváltásokban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
