Az exobolygók vizsgálata komoly kihívás elé állítja a tudományt. Mivel rendkívüli távolságban vannak a Földtől ezek az égitestek, nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy milyen a légkörük. Ebben segíti a csillagászokat a James Webb űrteleszkóp, amely képes lehet arra, hogy a távoli csillagok előtt elhaladó exobolygók légköréről a fény változása alapján részletes információt nyújtson.
Az egyik ilyen égitest, amelynek megvizsgálta légkörét a teleszkóp, az Epsilon Indi Ab, amely nagyjából 12 fényévnyire található a Földtől, és a Hindu csillagképben helyezkedik el. Az adatok alapján úgy tűnik, az égitest légkörében vízjégből álló felhők vannak.
Elisabeth Matthews, a németországi Max Planck Csillagászati Intézet tudósa csapatával együtt egy új megközelítést próbált ki a Jupiterhez hasonló gázóriás exobolygók vizsgálatánál, ennek egyik első célpontja pedig az említett égitest volt. A folyamat során olyan jeleket találtak, amelyek utalhatnak, hogy a bolygón a Földön láthatóhoz hasonló vízjégfelhők vannak. Erről az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban jelentettek meg publikációt.
https://hvg.hu/tudomany/20251230_toi-561-b-exobolygo-legkor-csillagaszat-james-webb-urteleszkop
Matthews szerint a munka utat nyithat ahhoz, hogy részletesen tudják tanulmányozni a Naprendszerben található bolygókhoz hasonló égitesteket. Ezzel egyelőre csak a Jupiter méretű gázóriások vizsgálhatók, de a jövőben egy fejlettebb teleszkóppal akár a Föld méretű bolygókkal is elvégezhetők majd ugyanezek a megfigyelések.
A probléma eddig az volt, hogy a gázóriási exobolygók túl közel keringtek a csillaghoz ahhoz, hogy élet legyen rajtuk. Az Epsilon Indi Ab egy K-típusú csillag körül kering, amely egy, a Napnál hűvösebb törpecsillagot jelent. Távolsága nagyjából akkora a csillagától, mint a Nap–Uránusz távolság.
Ha olyan idős lenne, mint a Naprendszer, akkor rendkívül hűvös lenne, mivel fiatal, ezért a hője nagy részét még megtarthatta. A becslések szerint ez nagyjából 0 Celsius-fokot jelenthet.
A tudósok úgy vélik, a Jupiternél 7,6-szer nagyobb lehet a tömege, az átmérője azonban nagyjából ugyanakkora, vagyis jóval sűrűbb bolygóról van szó.
A szűrők segítségével a kutatók megvizsgálták a légkörön áthaladó fényt, és arra jutottak, hogy az nem olyan, mint a Jupiteré: ammóniából nincs annyi a légkörben, ellenben vízjég lehet jelen a felhőiben. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint a Földön a pehelyfelhőket.
A kutatók szerint érdemes lenne alaposabban megvizsgálni az égitest légkörét, mert az a jövőben segíthet a Földhöz hasonló bolygók elemzésében is. Hogy ez mikorra várható, egyelőre nem tudni, de a munkában a NASA hamarosan induló új teleszkópja is komoly segítséget jelenthet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
