Ritkán látott idegen bolygót fedeztek fel

A TOI-561 b kódjelű bolygón hűvösebb van, mint azt elsőre várták a szakemberek, ennek pedig csak egyetlen magyarázata lehet.

  • HVG

Most először talált egy olyan világot a James Webb-űrteleszkóp, amelynek a számítások szerint vastag légköre kell, hogy legyen. Élet egész biztosan nincs rajta – legalábbis olyan formában biztosan nincs, mint ahogyan az ma ismert a Földön –, de az a tény, hogy a légkör ilyen régóta stabil, biztató lehet más világok vizsgálata szempontjából.

A TOI-561 b, c és d bolygókat négy évvel ezelőtt fedezték fel a kutatók. Ez némiképp meglepő volt a csillagászok számára, mivel a csillag, amely körül keringenek, egy ősi csillagnak tekinthető. A TOI-561 korát körülbelül 10 milliárd évre becsülik, és bár ez az adat jelentős bizonytalanságokkal jár, valószínűleg ez az egyik legidősebb csillag, amelyet a Tejútrendszerben eddig sikerült felfedezni.

Mindhárom szuperföld – vagyis olyan bolygó, amely valamivel nagyobb a miénknél, de méretben közelebb van ehhez, mint a Neptunuszhoz. Az igazi meglepetés az, hogy a kialakulásuk idején ezek a sziklás világok még nem tartamaztak olyan elemeket, mint a mai bolygók, ám ennek ellenére a TOI-561 b sűrűsége nem sokkal alacsonyabb, mint a Földé. Most pedig az is kiderült, hogy sűrű légköre is van a bolygónak – írja az IFLScience. Ilyen bolygó felfedezésére eddig nem nagyon volt példa.

Citrom alakú bolygót találtak, de ami igazán megdöbbentő, az a légköre

Amerikai kutatók szerint soha egyetlen exobolygó légkörénél sem mértek még olyan paramétereket, mint a PSR J2322-2650b esetében.

Az égitest adatai alapján a kutatók úgy vélik, a bolygó napos oldalának sokkal forróbbnak kellene lennie, mint valójában. Mindez azt jelenti, hogy valami, feltehetően a vastag légkör és a szelek elosztják a hőt az TOI-561 b-n.

A bolygó kötött keringése miatt mindig ugyanazon oldala van a csillaga felé, ráadásul 40-szer közelebb van hozzá, mint a Merkúr a Naphoz, így 10,6 óra alatt telik el egy év rajta. Ezen paraméterek miatt a kőzetbolygó csillag felé néző felszínén 2700 Celsius-foknak kellene lennie, ám ehelyett „csak” 1800 Celsius-fokos. A kutatók szerint a vastag légkör a bolygó éjszakai oldala felé terelheti a hőt.

Az erről szóló tanulmány a The Astrophysical Journal Letters tudományos lapban jelent meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások