Amikor a Hunga Tonga-Hunga Haʻapai nevű víz alatti vulkán 2022-ben kitört, elképesztő mennyiségű, nagyjából 2,9 milliárd tonna hamut és gázt lövellt a magasba. A nyolc percen át tartó vulkánkitörés olyan erős volt, hogy a több mint 800 kilométerre fekvő Fidzsi szigetén is mennydörgésként volt hallható. Olyan energia szabadult fel, hogy még a 2300 kilométerrel távolabbi Új-Zélandon is hallható volt a hangrobbanás.
https://hvg.hu/tudomany/20220115_Szokoar_viz_alatti_vulkan_Tonga
A kitörés azonban nemcsak rombolni tudott, hanem valami egészen másra is rámutatott: képes volt a légkörtől megtisztítani önmagát – pontosabban a légkörbe juttatott anyagok egy részét eltávolítani onnan – írja a Gizmodo.
A kutatók becslése szerint a kitörés körülbelül 330 000 tonna metánt szabadított fel, ami nagyjából több mint 2 millió tehén éves kibocsátásának felel meg. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikációban azonban a Koppenhágai Egyetem kutatói azt írták, hogy a kitörés füstfelhőjében zajló kémiai reakciók naponta körülbelül 900 tonna metánt „semmisítettek meg” – ami a fentebb említett nagyjából 2 millió tehén napi kibocsátásának felel meg.
A tudósok azt is megállapították, hogy a felhő 10 napon keresztül folyamatosan semlegesítette a saját metánszennyezését, miközben Dél-Amerika felé sodródott.
A kutatók szerint az eddig is ismert volt, hogy a vulkánkitörés metánt bocsát a légkörbe, az azonban már nem, hogy ezt ki is tudja szűrni a folyamat során keletkező felhő.
A metán egy erős üvegházhatású gáz, amely 20 év alatt körülbelül 80-szor több hőt köt meg, mint a szén-dioxid. A tudósok úgy vélik, hogy jelenleg a globális felmelegedés körülbelül 30 százalékáért lehet felelős. Szerencsére a metán viszonylag gyorsan, jellemzően 10 éven belül lebomlik a légkörben.
https://hvg.hu/tudomany/20250919_japan-nishinoshima-sziget-vulkankitores-novenyvilag-elet
Mivel az iparből rengeteg metán kerül a légkörbe, a kutatók vizsgálják, hogy miként lehetne azt minél gyorsabban hatástalanítani. Ebben segített az Európai Űrügynökség egyik műholdja a brazil kutatóknak, akik az adatok alapján megállapították, hogy a kitöréskor keletkező füst szokatlanul magas koncentrációban tartalmaz formaldehidet, amely a metán lebomlásakor keletkezik. A lebomlás során szén-dioxid és víz keletkezik belőle, ám több mint egy héten át magas volt a koncentrációja a felhőben, ami arra utal, hogy a metán folyamatosan bomlott le.
A kutatók úgy vélik, hogy a kitöréskor a légkörbe került tengervíz hamuval keveredett, a keverék pedig reakcióba lépett a napsugárzással, ami miatt nagyon reaktív klóratomok keletkeztek.
A kutatók szerint ha sikerülne kitalálni egy metódust, ami le tudja másolni ezt a folyamatot, az jelentős előrelépés lenne a légkörben lévő metán feldolgozására, ezzel együtt pedig a globláis felmelegedés fékezésére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
