A Földön kívüli élet kutatásának egyik legfontosabb része, hogy a miénkhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező bolygót találjanak a tudósok. Ezt persze sokkal könnyebb mondani, mit megtenni, a kutatásnak ugyanis komoly fizikai és egyéb más korlátai vannak. Tény ugyanakkor, hogy az első exobolygó évtizedekkel ezelőtti felfedezése óta komoly előrelépést tett a tudomány a cél elérése érdekében.
Az amerikai Carnegie Tudományos Intézet tudósai most ebbe az irányba tettek egy újabb lépést. A csillagászok előtt már régóta ismert az LHS 1440 b kódjelű exobolygót. Ez egy sziklás égitest, amelynek sugara 1,73-szor nagyobb a Föld sugaránál, tömege pedig 5,6-szorosa a mi planétánk tömegének. Mindössze 24,7 nap alatt kerüli meg a csillagát, de mivel maga a csillag sokkal gyengébb, mint a Nap, az LHS 1440 b a lakható zónában kering.
Az is ismert már egy ideje, hogy a bolygónak légköre is lehet, most azonban ezzel kapcsolatban találtak újabb bizonyítékokat.
A tudósok a megfigyelések alapján héliumszivárgást tapasztaltak a bolygónál, és ami még ennél is izgalmasabb: a kibocsátás mértéke változó – számolt be róla az IFLScience.
https://hvg.hu/tudomany/20260316_szuperfold-bolygo-toi-1080b
Shreyas Vissapragada, a Carnegie Tudományos Intézet tudósa és a Science-ben megjelent publikáció szerzője szerint az, hogy a légkör felső részéből szivárog a hélium azt mutatja, hogy valóban van légkör azon a sziklás bolygón, ami a lakható zónában kering. A szakember szerint még 2024-ben észlelték a héliumszivárgást, 2025-ben azonban már nem, vagyis a folyamat változott.
A kutatók úgy vélik, hogy a kibocsátás a csillag röntgensugárzásának és csillag extrém ultraibolya fényének köszönhető.
Az LHS 1440-hez hasonló vörös törpecsillagok sokkal aktívabbak, mint a Nap, ami kérdéseket vet fel a csillagok körüli bolygók lakhatóságával kapcsolatban. Mivel ez a típusú csillag a leggyakoribb a galaxisban, így a felfedezés rengeteg csillagrendszer bolygóját érintheti.
A légkör feltétele rendkívül izgalmas tudományos felfedezés, ám ez még nem jelenti azt, hogy élet is van az égitesten. Ehhez sokkal több tényező együttes meglétére van szükség – például nem árt, ha van folyékony víz a felszínen. Emellett számos olyan kémiai elemnek kellene még jelen lennie, ami ehhez hozzájárulhat, ezzel kapcsolatban azonban egyelőre csak találgatni tudnának a kutatók.
A csapat már tervezi, hogy további megfigyeléseket végezzen a Földtől alig 49 fényévre található égitestnél. Az a tény azonban, hogy a következő generációs teleszkópok már jóval erősebbek, mint a jelenlegiek, azt üzeni: jó esély lehet rá, hogy pontosabb képet kapjanak az LHS 1440 b-ről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
