Évi 33 000 000 tonna szén-dioxidot pöföghet ki az Amazon új gigaprojektje
Ennyit a környezetvédelmi célokról? Elképesztő adatközpontot épít az Amazon, ami azonban még döbbenetesebb, az az ezt kiszolgáló erőmű károsanyag-kibocsátása.
Az amerikai Harvard Egyetem mérnökei az olivin, valamint egy speciálisan szerkesztett baktérium segítségével érnék el, hogy kevesebb szén-dioxid legyen a légkörben.
Régóta ismert a tudomány számára, hogy az olivin nevű ásvány könnyen reagál a szén-dioxiddal, és segít azt megkötni. Ez a globális felmelegedés visszaszorítása amiatt rendkívül fontos lenne, a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége ugyanis jelentős mértékben növeli a hőmérsékletet.
A Harvard Egyetem kutatói most egy olyan megoldást találtak ki, ami segíthet abban, hogy több szén-dioxidot kössenek meg az óceánok. A kutatók módosították az Alteromonas macleodii nevű baktériumot, amely az olivin mállását idézi elő. A módosított változat ezt a folyamatot pörgeti fel, ezzel pedig hozzájárul ahhoz, hogy a víz elnyelje a szén-dioxidot.
A kísérleti reaktorokban a baktérium 2,6-szeresére növelte a folyamatot.
A kőzetek mállása akkor kezdődik, amikor a szilikátásványok, például az olivin a víz, a levegő és a biológiai aktivitás hatására feloldódnak. A folyamat során magnézium, vas és szilikát szabadul fel, miközben a vízben oldott légköri szén-dioxid bikarbonáttá alakul.
A felszabaduló vas azonban oxidálódik, amikor a légkörbe kerül, és rozsdát képez az ásványi felületen. Ez a bevonat lelassítja a további oldódást, és korlátozza a kőzet szénmegkötésének sebességét.
Ennyit a környezetvédelmi célokról? Elképesztő adatközpontot épít az Amazon, ami azonban még döbbenetesebb, az az ezt kiszolgáló erőmű károsanyag-kibocsátása.
Néhány baktérium természetes módon termel olyan molekulákat, amelyek az oxidált vashoz kötődnek és oldhatóvá teszik azt. Ennek köszönhetően a mikrobák hatékonyan távolítják el a rozsdát az ásványi felületről, és lehetővé teszik a mállás felgyorsulását.
A kutatók azt találták, hogy a természetben előforduló baktériumok amint elegendő vasat szereztek a növekedéshez, leállították a szideroforok termelését. A kutatók ezért úgy módosították az Alteromonas macleodiit, hogy a környező vasszinttől függetlenül továbbra is termelje a molekulákat.
A kezdeti sikerek után a kutatók kísérleti bioreaktorokat építettek, amelyek több kilogramm zöld olivin homokot tartalmaztak, amelyet a Boston kikötőjéből származó tengervízbe merítettek. A rendszer végül napi 0,5 gramm szén-dioxidot nyelt el.
A kutatók szerint a megoldást az jelentené, ha a kezeletlen tengervizet hatalmas medencékbe szivattyúznák át – a szennyvíztisztító telepekhez hasonló medencékbe –, ahol a baktérium segítségével szén-dioxidot kötnének meg. Ezek után ezt a lúgos vizet visszaengednék az óceánba.
Erre jobb esetben is éveket kell még várni, a jövőben azonban hatékony alternatívát nyújthat a megoldás a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.