Kínai kutatók több mint 5000, 80 évnél idősebb embert vizsgáltak meg, hogy kiderüljön, a táplálkozásnak van-e szerepe az idős életkor elérésében.
Az emberek ma hosszabb ideig élnek, mint eddig bármikor a történelem során: az előrejelzések szerint 2050-re a világon mintegy 500 millió ember lesz 80 éves, vagy annál is idősebb. A várható élettartam növekedése részben a táplálkozás javulásának köszönhető, azt ugyanakkor még nem tudták kideríteni a kutatók, hogy milyen értrend segíthet hozzá a leghosszabb élethez.
Az biztos, hogy a sok rost fogyasztása segíthet megőrizni az egészséget, amiből az is következhetne, hogy ha az ember áttér a teljesen növényi alapú táplálkozásra, azzal teszi magának a legjobbat. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem így van.
A legújabb vizsgálat eredményét kínai kutatók tették közzé a The American Journal of Clinical Nutrition című tudományos lapban. A publikáció szerint több mint 5000, 80 éves vagy annál idősebb embert vontak be a kutatásba, és azt találták, hogy a húst fogyasztó nők nagyobb valószínűséggel érték el a 100 éves kort, mint a vegetáriánusok. A férfiak esetében nem mutatkozott szignifikáns különbség a húsfogyasztók és a vegetáriánusok élettartama között.
Mielőtt azonban bárki elkezdene mutogatni, hogy bizony a vegetáriánus étkezés balgaság, nem árt megismerni a vizsgálat részleteit – írja a Science Alert.
Érdemes megismerkedni egy új, az elhízással kapcsolatos mutatóval: a WHtR nem csupán a súlyt, hanem a zsír eloszlását is figyelembe veszi. Egyre több a bizonyíték arra, hogy ez az érték megbízhatóbban jelzi a szívvel kapcsolatos kockázatokat, mint a már jól ismert testtömegindex, a BMI.
A vegetáriánus csoportban csak azoknál volt kisebb a valószínűsége a 100 éves kor elérésének, akik alultápláltak voltak. Az alultáplált csoportban a napi húsfogyasztás 44 százalékkal növelte a 100 éves életkor elérésének valószínűségét – a vegetáriánus étrendhez képest –, míg a normál testsúlyú vagy túlsúlyos csoportban ez az összefüggés nem volt megfigyelhető. Ugyanakkor azok a vegetáriánusok, akik halat, tejtermékeket vagy tojást is fogyasztottak, hasonló eséllyel érték meg a 100 éves kort, mint a húsevők.
Az eredmények arra utalnak, hogy az izomtömeg fehérjebevitellel történő megóvása kulcsfontosságú az egészséges öregedéshez.
A Fudan Egyetem kutatói 1459 százéves ember egészségi állapotát hasonlították össze 3744, 80-as és 90-es éveiben járó személy adataival.
A kutatócsoport arra jutott, hogy a testtömegindex (BMI) részben magyarázatot adhat a vegetarianizmus és a rövidebb várható élettartam közötti összefüggésre. Mivel az idősebbek körében gyakrabban fordul elő alultápláltság, a szerzők szerint érdemes tovább vizsgálni a BMI élethosszra vonatkozó szerepét.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy eredményük csupán összefüggést mutat ki, ok-okozati magyarázatot nem tud adni a jelenségre.
A szakemberek szerint nem kizárt, hogy az idősek tápanyagszükséglete eltérhet a fiatalabb korcsoportok szükségletétől, ám ennek ellenére a vegetarianizmussal foglalkozó tanulmányok leginkább a fiatalabb korosztályokra összpontosítanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
