Átalakulnak az okostelefonok: a 4:3 a jó hír, a 900 ezer a rossz
A hosszú évek óta elérhető hajtogatható mobilok piacán végül az hozhat áttörést, hogy a Samsung után múlt héten az Apple is bemutatta a könyvhöz, útlevélhez hasonló alakú modelljét.
Kipróbáltuk, hogy hogyan teljesít a gyakorlatban a Vivo legújabb szétnyitható okostelefonja, a fejlett Zeiss kameraszettet igen nagy kapacitású akkumulátorral társító X Fold6.
Furcsa belegondolni abba, hogy immár több mint hét és fél év telt el azóta, hogy a Samsung az első Galaxy Folddal, illetve a Huawei a Mate X-szel berúgta a hajlékony kijelzős, szétnyitható okostelefon-piac ajtaját.
A OnePlus az Oppo és Realme márkákhoz hasonlóan a BBK vállalathoz tartozó Vivo csak három évvel később jelent meg az első ilyen termékével, az X Folddal. A 2023-ban a BBK-ból kivált kínai brand a fent említett riválisaihoz hasonlóan évről évre előrukkol egy-egy újabb szétnyitható csúcstelefonnal, és nincs ez másképp idén sem. Megérkezett szerkesztőségünkbe a Vivo X Fold6, mely papíron minden további nélkül képes felvenni a harcot a pár hónappal korábban debütált Samsung Galaxy Z Fold8 Ultrával. De mi a helyzet a gyakorlatban? Jövünk a hétköznapi használat során szerzett tapasztalatainkkal.

Jelen tesztalanyunk 9 grammal nehezebb lett a már amúgy sem éppen pehelykönnyű elődjénél, így nem kevesebb, mint 235 grammot nyom a mérlegen. Akár vigasztalódhatnánk azzal, hogy az iPhone 18 Pro Max még ennél is nehezebb a maga 249 grammjával, de jobban tesszük, ha inkább a közvetlen rivális Z Fold8 Ultra egész baráti 215 grammjával vetjük össze az X Fold6-ot.
Csukott állapotban 9,9 milliméteres vastagságra lehetünk figyelmesek, ami egész szép teljesítmény a gyártótól, de a már említett Samsung telefon és a Honor Magic V6 egy picit még ennél is vékonyabb. Pozitívum, hogy míg a csukott Z Fold8 Ultra asztalra helyezve erősen billeg balra-jobbra, addig az X Fold6 teljesen stabilan áll.

Könnyen kikövetkeztethető módon szétnyitást követően is megmarad a Samsung vékonyságbeli előnye, minőségérzet fronton viszont semmi különbség nem fedezhető fel a kínai, illetve a koreai versenyző között. Az IP59-es por- és vízállóságú X Fold6 színátmenetes hátlapja látványos és szerencsére csak nehezen piszkolódik, az ujjlenyomatok nem igazán látszanak meg rajta.
Az oldalsó bekapcsológombba integrált ujjlenyomat-szenzor gyorsan és megbízhatóan teszi a dolgát, a sztereó kihangosítás hangereje korrekt, ellenben mélyhangokból picit többet várnánk.

A BOE gyártmányú külső képernyő a maga 6,51 colos képátlója és 20:9-es képaránya révén lehetővé teszi, hogy a telefon legtöbb funkcióját akkor csukott állapotban is kényelmesen használjuk. A természetesen AOD funkciós panel a mai elvárásoknak megfelelően HDR10+ és Dolby Vision kompatibilis, és bár fényereje furcsa módon 5500-ról 5000 nitre csökkent, ez a gyakorlatban nem igazán okoz problémát.
A szétnyitást követően egy a Samsung gyártósorain készülő 8,02 colos panel látványa fogad, mely a sarkaiban sokkal jobban le van kerekítve, mint a Fold8 Ultra 8 colos hasonló kijelzője. A középső függőleges gyűrődés nem tűnt el teljesen, de a korábbiaknál kevésbé zavaró – e tekintetben holtversenyben végez a Vivo és a Samsung.

Az 1 milliárd színárnyalat megjelenítésére képes 120 Hz-es hajlékony kijelző 4:3,7 képaránnyal bír és a fényereje 4500-ról 5000 nitre emelkedett.
A külső kijelző felső-középső részébe, illetve meglepő módon a belső képernyő jobb felső sarkába kitolt 20 megapixeles szelfikamerák ugyanolyan adottságokkal bírnak. A fotós képminőség elmarad a várakozásainktól és a 30 fps sebességű Full HD videófelvevő sem áll a helyzet magaslatán, így ajánlott inkább a hátoldali kamerákkal önarcképeket készíteni.

A Vivo és a Zeiss stratégiai együttműködése immár közel 6 éves múltra tekint vissza, és az X Fold6 képalkotó képességein maximálisan érződnek a partnerség előnyei. A hátoldalból sajnos masszívan kiemelkedő, dupla LED-villanós kamerasziget fő moduljában egy 50 helyett immár 200 megapixeles felbontású Samsung képszenzor teljesít szolgálatot, és biztosít az f/1,7-es fényerejű objektív révén akár rossz fényviszonyok mellett is kiemelkedő képminőséget.
A 16 milliméteres fókusztávolságú, tehát nem túl nagy látószögű ultrawide modul változtatás nélkül lett átemelve az elődből, így maradt az 50 megapixeles felbontás, az f/2,1-es fényerő és az autofókusz, mely triumvirátus minden körülmények között remek végeredménnyel szolgál.

Specifikációk tekintetében ugyan a szintén 50 megapixeles felbontású, f/2,6-os fényerejű 3x-os optikai zoomos periszkópos telefotó egység sem változott, azonban a megújult szenzor miatt mégis némileg jobb képminőséget kapunk.
8K-ban csak a főkamera képes videózni és 120 fps-es 4K mozgóképek is csak ezzel a modullal rögzíthetők, a többi kamera esetében be kell érnünk 4K 60 fps-sel, ellenben a képminőségre egyáltalán nem lehet panasz.
Érdekesség, hogy egy 30 ezer forintos speciális tok segítségével egy 200 milliméteres gyújtótávolságú zoomobjektív is felapplikálható a telefonra. Kár, hogy ez nem kevesebb, mint 130 ezer forintba kerül, és, hogy 153 grammos tömege és 96 milliméteres hosszúsága révén furcsán fest egy telefonon.

Az OriginOS 7 alapjait a legfrissebb Android 17-es operációs rendszer adja, és a felhasználói felület mind kezelhetőség, mind szolgáltatási kör tekintetében elismerésre méltó, bár a Samsung One UI 9 szintjét még el nem érő produkciót ad elő.
A hatalmas belső kijelző adta lehetőségeket remekül kihasználják a különböző osztott képernyős üzemmódok, melyek révén egyszerre akár négy applikáció is használható. Ezenkívül a Samsung DeX-hez hasonló asztali-módról is gondoskodott a Vivo, így egy monitor/tévé segítségével vezetékes vagy wireless módon egyaránt mini számítógéppé varázsolható telefonunk.
Chipset fronton idén Qualcommról Mediatekre váltott a gyártó. A motorháztető alatt rejtőző Dimensity 9500 Super chipkészlet teljesítménye egyértelműen high-end kategóriás, de a riválisokat hajtó Snapdragon 8 Elite Gen 5 méréseink szerint 10-15 százalékkal gyorsabb, ami leginkább időtállóság tekintetében a későbbiekben válhat majd fontossá.


A nagy terhelésre jelentősen, de azért nem vészesen felmelegedő X Fold6 12/512 GB memóriát, 5G-t, 7-es wifit és 6-os Bluetooth-t vonultat fel, nem mellesleg pedig szupergyors USB 3.2 Gen2 vezetékes adatátvitelre képes.
A szupermodern szilícium-szén akkumulátor kapacitása 6000-ről 6900 mAh-ra növekedett, így a másfél napos üzemidő stabilan hozható. Ez komoly fegyvertény a mindössze 5000 mAh-s Samsung rivális ellenében, de az X Fold6 a 6660 mAh-s Honor Magic V6-nál is tovább használható egy töltéssel.
80 W-os töltővel kevesebb, mint 1 óra alatt letudható egy teljes töltés. A 40 W-os vezeték nélküli töltési teljesítmény a Samsung 25 W-os és a Honor 66 W-os produkciója közé helyezi a Vivót.


A Vivo X Fold6 egy kiválóan összerakott, remekül használható foldable készülék, mely elsősorban 200 megapixeles Zeiss főkamerája, illetve közel 7000 mAh kapacitású akkumulátora révén jelent előrelépést elődjéhez képest.
A hatalmas tudásnak viszont sajnos alaposan megkérik az árát, jelen tesztalanyunk nem kevesebb, mint 800 ezer forintba kerül. Bátor árazás, hiszen a komolyabb ismertségnek örvendő, összességében némileg kifinomultabb és 5 helyett 7 évnyi Android főverzió-frissítéssel kecsegtető Samsung Galaxy Z Fold8 Ultra csak 30 ezer forinttal drágább nála.
A hosszú évek óta elérhető hajtogatható mobilok piacán végül az hozhat áttörést, hogy a Samsung után múlt héten az Apple is bemutatta a könyvhöz, útlevélhez hasonló alakú modelljét.
A Honor Magic V6-ról is említést kell tennünk, mely 740 ezer forintos ára révén jelenleg a legjobb ár/érték arányú modell ebben a kategóriában.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.