Kijött a jelentés: élve sül meg a világ Donald Trump klímapolitikája miatt
Az idei nyár még csak kezdés volt ahhoz képest, ami a jövőben vár az emberiségre, ha az Egyesült Államok nem tér vissza a Párizsi Klímamegállapodáshoz.
A 2026-os nyár elképesztően meleg volt, és valószínűleg egy életre megjegyezte mindenki, mit jelent az a szó, hogy hőkupola. Miközben a folyók szintje folyamatosan csökkent, Európán több hőhullám is végigsöpört, aminek egészen brutális következménye lett.
Brit kutatók becslése szerint a hőség több mint 50 000 ember halálát okozta 854 európai városban 2026 nyarán. Ez a szám jelentősen meghaladja a 2022-es és 2003-as korábbi rekordokat. Az erről készült tanulmány a Nature Health című tudományos folyóiratban jelenik majd meg.
A vizsgálatot véző tudósok különböző városok és korcsoportok hőmérsékleti, valamint halálozási adatait elemezte, hogy megbecsülje a június és augusztus közötti, hőséggel összefüggő halálesetek számát. A szakemberek arra is rámutatnak, a nyári, hőséghez köthető halálesetek mintegy kétharmadáért az „emberi tevékenység okozta, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből eredő felmelegedés” a felelős.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense. Az 1990-es évek közepe óta az európai hőmérséklet évtizedenként átlagosan 0,56 Celsius-fokkal emelkedett – ez több mint a duplája a globális átlagnak.
A mérések kezdete óta 2026 nyara a harmadik legmelegebb nyár volt Európában, Nyugat-Európában pedig ez volt a valaha mért legforróbb nyár, köszönhetően a május végétől augusztus végéig tartó hőhullámok sorozatának. A World Weather Attribution vizsgálata szerint Európában a hőhullámok több halálesetet okoznak, mint az összes többi természeti veszélyforrás együttvéve.
A londoni kutatók az éghajlati attribúciós modelleket ötvözték a hőmérséklet és a halálozás közötti összefüggésre vonatkozó adatokkal. Azt találták, hogy Európa 30 országának 854 városi területén 50 391 haláleset írható a magasabb hőmérséklet számlájára.
A halálesetek közel egyharmada június 17. és július 1. között történt. Az ebben az időszakban taroló hőhullám miatt 5,3 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az 1991 és 2020 közötti időszak átlagánál.
A legmagasabb halálozási arány a 85 éves és annál idősebb korosztálynál történt, ez 22 500 főt jelent. A 20 és 44 év közöttiek csoportjában körülbelül 833, hőséggel összefüggő halálesetet regisztráltak.
A kutatók megjegyezték, hogy a mostani vizsgálat csak a városi lakosságra terjed ki, akik a teljes népesség 40 százalékát teszik ki, így a hőség miatti halálozási arány ennél jóval magasabb lehet. Ám az adat még így is negatív rekordot jelent.
A kontinens két leghalálosabb nyara 2022-ben, illetve 2003-ban volt: előbbiben becslések szerint 29 480, utóbbiban pedig mintegy 28 462 ember vesztette életét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Nyitókép forrása: AFP / Oscar del Pozo)
