Legújabb fóbiánk a „no-more-mobile-phone phobia”, röviden nomofóbia. Honnan tudhatjuk, hogy ebben a betegségben szenvedünk? Nagyon egyszerű! Válaszoljunk az alábbi kérdésekre, és ha minimum két esetben válaszoltunk határozott igennel, akkor sajnos „nomofóbok” vagyunk. A telefon-fóbia egyszerűen kezelhető, és korántsem olyan idegesítő, mint a klausztrofóbia vagy az araknofóbia, de azért lebecsülni sem érdemes… Lássuk a kérdéseket!
- Ingerültebbnek érzi magát, ha mobiltelefonja nincs a közelében?
- Ha arra gondol, hogy telefonját elveszítheti/ellophatják Öntől, szívverése felgyorsul?
- Van egy extra mobiltelefonja arra az esetre, ha a másik elveszne/eltörne?
- Magával viszi az ágyba/ágy mellé a mobilt?
- Ha otthon felejti reggel a mobilt, akkor úgy érzi, hogy ennek a napnak már lőttek?
- Ha telefonja reggel/délelőtt lemerül, és nincs módja feltölteni, akkor idegesebben tölti a nap hátralévő részét, mint máskor?
A SecurEnvoy felmérése szerint egyre többen válaszolunk igenekkel, a felnőtt lakosság kétharmadát érinti az új betegség – 2008-ban még csak a lakosság fele szenvedett a mobil fóbiától. Lássuk, mi a helyzet nálunk: ön kedves olvasó, a fenti egyszerű kérdések alapján nomofóbnak számít?
