Mit szól ahhoz, hogy az Akadémia pont önnél bizonyította be, hogy Schmidt Mária kijelentésével ellentétben nem sztálinista intézmény? Ha ilyen volna, önt nem választják rendes taggá májusban, mivel megtámadta az MTA decemberi közgyűlési határozatát.
Méltányolom a döntést. A per annyiban azért befolyásolta a kollégákat, hogy a többi jelöltet 90–98 százalékos szavazataránnyal fogadták el, engem pedig 69-cel. Hálás vagyok a rám szavazó kétharmadnak, a maradék egyharmadnak pedig azt mondom, amit Berzeviczy Gergely: „Nem fogok tetszeni minden olvasónak, de nekem sem tetszik minden olvasó.”
Hát Schmidt Máriának mit mond?
A megjegyzése ádáz szamárság. „Nettó” politizálásnak nevezi azon akadémikusok magatartását, akik azzal a nem nyilvános kérelemmel és tanáccsal álltak elő, hogy a miniszterelnököt ne hívják meg az MTA ünnepi közgyűlésére, tekintve, hogy poloskázós beszéde miatt sok résztvevő – köztük magam is – nem lett volna hajlandó a beszédét meghallgatni. Ebben semmi politizálás nincs, sem nettó, sem bruttó, sem dettó. Emberek jól meghatározott csoportját súlyosan degradáló állatnévvel illetni erkölcsi és nem politikai érzékünket hívja ki. Ezt szóvá tenni talán még nem felségsértés.

Radnóti Sándor művészetfilozófus
Fazekas István
Miért vállalta magára az MTA-határozat elleni pert?
Annak a rendkívüli közgyűlésnek az önellentmondásai miatt. Kis szótöbbséggel két döntést hoztunk. Az egyikkel szabad kezet adtak Freund elnök úrnak az akadémiai vagyon eladásában, a másikban egy év türelmi időt kért a közgyűlés a parlamenttől, hogy ezen idő alatt legyen társadalmi vita ezekről a kérdésekről.