A befektetési szakember a blogjában ír arról, hogy bár sokak szerint a járulékcsökkentésnek nem sok haszna van a munkaerőhiány leküzdésében, az ő véleménye ezzel szemben az, hogy drasztikus csökkentés nélkül képtelenség lesz úrrá lenni a jelenlegi helyzeten.  

Zsiday egy egyszerű modellen keresztül mutatja be, milyen hatása lenne egy drasztikus – akár 50 százalékos – járulékcsökkentésnek. A munkaerőhiány egy legfőbb oka az Európában elérhető magasabb bérszínvonal. A dolog egyszerű, ha egy munkás itthon 1000 eurót keres nettóban, Európában pedig 3000-et, akkor kivándorol. Nagyjából ez volt a helyzet a múltban, és emiatt csökkent több százezer fővel a hazai munkaerőkínálat. A beszűkült munkaerőpiac miatt, a bérek elkezdtek emelkedni, és mindaddig emelkednek, amíg már nem mennek többen külföldre, azaz amíg a nettó bér el nem éri – a példa alapján - az 1500 eurót. (Ugyanis a 1,5-szeres szorzó a lélektani határ, ha ennél kisebb a kinti és itthoni fizetések között különbségek, lényegesen kevesebben mennek, sőt feltehetően sokan haza is jönnének.

Ugyanakkor a munkaadó valószínűleg nehezen gazdálkodja ki a béremelést, tehát csökken a profitja, és emiatt a jövőben kevesebbet ruház be vagy árat emel. A dolgon az sem segít, hogy a nettó 1000 euró bér úgy jön ki, hogy a munkavállaló költsége minden adóval és járulékkal együtt 2000 euró (továbbra is csak egy leegyszerűsített példáról beszélünk, ez nem mutatja száz százalékban a valódi arányokat a bruttó és nettó bérek között.) Ám ha a járulékokat és adókat olyan mértékben csökkentik, hogy a nettó bér minden egyéb változás nélkül 1500 euróra ugrik, akkor a béremelést azonnal megugorhatja a munkáltató, anélkül, hogy hosszú távon bármilyen veszteséget elkönyvelne.

Zsiday szerint, ha nem csökkentik drasztikusan a járulékokat, akkor tovább tart majd a munkaerő elvándorlása, még szűkebb lesz a munkaerőpiac, a bérinfláció nagyon gyorsan erős árinflációt is okozhat és sok ezer vagy akár tízezer munkavállalót örökre elveszít Magyarország.

Ehhez persze az is kellene, hogy az állam felvállalja, hogy csökkenti saját fenntartásának költségeit, az elemző szerint azonban minimális az esély, hogy a kormány meglépjen egy 30-50 százalékos járulékcsökkentést.

Hiányszakma-mizéria: Már az irodai sörcsapra sem ugrik az informatikus

Megnéztük, miként birkózik meg az országos informatikushiánnyal egy jól menő magyar vállalkozás. Tulajdonképpen sehogy. Fejlődik, de nem úgy, ahogy tudna. Amint az egész magyar gazdaság sem. Hallhattunk már egy-két érdekes történetet arról, hogy a cégek mivel akarják magukhoz csábítani vagy megtartani a legjobb alkalmazottaikat, az egész nap ingyenesen használható sörcsap azonban überelni látszik szinte mindent.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!