Azt írja bizonyos „nyüzs” a hvg.hu Nyüzsi című véleményrovatában, hogy nem viccelek. Most lépjünk át azon, hogy legfeljebb a névvel-arccal jelentkezők dolgaira szoktam reflektálni! Az alábbiakat azért írom, mert a tényleges szerző alighanem szerkesztői véleményt közöl. Kicsit szájbarágós lesz, de attól tartok, sajnos „elfér”.

Nos, kedves „nyüzs”, tőlünk nyugatra azért nem kell olyan mondatokkal bajlódni, mint például az én korábbi – egyáltalán nem viccesnek szánt – megjegyzésem az orbáni stadionok hasznosításáról, mert nyugaton a miniszterelnökök nem építenek közpénzből házi stadionokat a falujukban a maguk dicsőségére és gyönyörűségére.

Rögzítem tehát, hogy a szerkesztőnek semmi gondja nincs Orbán stadionos megalomániájával, csupán azzal, hogy én ezekbe a fociultrákat és náci csatlósaikat gondolnám bezárni. Ezen a pályán száguldva azt is vélelmezi, hogy az MSZP-től balra állók egyenesen szélsőbalosok, főleg, ha marxisták, avagy újmarxisták.

Javaslom hát a szerkesztőségének, hogy ismerkedjen meg bizonyos alapvető tényekkel. Rögtön tegyenek egy látogatást az eléggé nyugat-német Trier városába, ahol a Marx-kultusz tán még erősebb is, mint mondjuk nálunk a Pető-kultusz. Ha a Pető-módszer egy globális figyelemre méltó hungaricum, akkor Marx elméleti munkássága ennél egy pár grádiccsal közismertebb germanicum, amelyet ugyancsak pár grádiccsal nagyobb megbecsüléssel támogatnak a németek, mint mi idehaza szinte bármi hasonlót.

Az értetlenebb szerkesztők kedvéért leírom, hogy Trier konkrétan Marx szülővárosa. Ott nem stadion, hanem emlékház áll. Marxnak, és nem Orbánnak. Marx síremlékét egyébként pedig gondosan ápolják Londonban a szintén nyugatinak tekinthető angolok. Mindazonáltal a Föld valamennyi fontosabb egyetemén kiemelt figyelemmel oktatják a marxi tanokat az ifjú közgazdászoknak. Sőt, még Budapesten is Marx-szobor díszíti a jó nevű Corvinus Egyetem központi auláját.

Nem szeretném a szerkesztőségét túlzottan feldühíteni, de felidézem, hogy József Attila (ő nem közgazdasági tudós, hanem költő volt) annak ellenére is viszonylag sokat szerepel magyar utcanevekben, hogy ő nem csak marxista, de kimondottan kommunista volt, konkrétan egy ideig az MSZP egyik elődpártjának a tagja. József Attilának ugyancsak vannak szobrai szerte Magyarországon, ezek közül az egyik legismertebb pedig egyenesen a nemzet főterén áll, a budapesti Kossuth téren (ott van a Magyar Országgyűlés épülete, egy nagy ház).

Persze voltak, vannak egyéb kommunisták, akikre szintén meleg szívvel gondol a mai utókor. Például Nagy Imre egykori miniszterelnökünkre.

Természetesen vannak olyan kommunisták, vagy csak hanyagul lekommunistázott honvédők, antifasiszták és demokraták, akiknek egyesek a nevüket is igyekeznek kitörölni az emlékezetből. Például ilyen Ságvári Endre, akinek egyébként igen sok neve volt.

Végül pedig vannak olyan egykori kommunisták is, akiknek vélhetően soha semmilyen utca, de még egy gyengébb stadion se fogja viselni a nevüket. Ilyennek gondolom Matolcsy Györgyöt, Martonyi Jánost, Pintér Sándort, avagy Hoffmann Rózsát. Ők például az MSZP jogelődjének tagjai voltak. Sőt, az egykori ifjúkommunista Orbán Viktor immár másodszor miniszterelnök Magyarországon, olyannyira, hogy némi ideológiai egyvelegként épp a minap hirdette meg a maga négy frontos zejnkampfját a szocialisták, a bankok, a tőkések és Európa ellen, miközben napjában többször is áldoz a kapitalista templomokban "stratégiai megállapodás" jeligére.

No, egy szó, mint száz, a világ picit bonyolultabb annál, mint hogy egy nyüzs álnevű szerkesztőségi firkász Marx kapcsán csak úgy epét hányjon egy köztiszteletben álló online orgánum virtuális hasábjain. Megértőbb lennék, ha egy hozzá hasonló műveletlen marha a saját Facebook-oldalán bontakozna ki, de hát az eset mégis csak egy igényes szerkesztőség kezein ment keresztül. Innentől kezdve nem mindegy a dolog!

Természetesen örülnék annak, ha a  szerkesztősége a Népszavában megjelent B+ című cikkemben említett baloldali műhelyek (Munkások Újsága, rednews.hu, transform.hu) nézeteivel szállna vitába, de azt elítélem, hogy kiragadott (egyébként ennek ellenére értelmes) nézeteket köpköd, csak úgy! Ilyesmit jobbára a nácik szoktak csinálni kevély pogromok közepette.

Végezetül bátorkodom megjegyezni, hogy a ma ismert kapitalizmus ötödik éve akkora válságban van, hogy abba milliók halnak bele. Értem én, hogy egyesek foggal-körömmel védelmezik ezt az embertelen rendszert. Amíg pénz van, csicskás is van. Mégis, a kapitalizmus humanizálása sürgető baloldali feladat, még akkor is, ha a felhevültebb mozgalmak esetleg forradalommal törölnék el, amint volt már rá példa. Ezen a gyermeteg nyüzs se lepődjön meg!