Néhány nappal a hivatalos díjeső után, a legrangosabb államilag

adható/kapható művészeti díj mását, az Alternatív Kossuth-díjat adta egy jobbközép eszmei (és pártpolitikai) kötöttségű tagokból álló, többségében tehetséges és egyébiránt a köztársaság Kossuth-díjával koszorúzott grémium - Gyurkovics Tibor, Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Melocco Miklós és Schrammel Imre - Berecz András mesemondónak. (A díjat 2003-ban Wass Albernek, 2004-ben Döbrentei Kornélnak ítélték oda.)

A Horn-érában létrehozott alternatív Kossuth-díjat a jobboldali érában nem osztották ki (mert, akinek adhatták volna, az úgyis megkapta az Orbán kormánytól), az újbóli a bal-liberális érában azonban igen. Ráadásul – emelve fényét --, egy forinttal több a vele járó pénzösszeg, mint, amit az állam kipenget, azaz 5 millió 200 ezer és egy forint. Az ellen-Kossuth-díj tehát a jobbközép kurzus után a szocialista-szabaddemokrata éra alatt támadt föl poraiból.

Nem tudom, végiggondolták-e vajon a díj működtetői, hogy az ellen-Kossuthon eleve ott a politikai stigma. De hasonlóképpen, végiggondolják-e vajon a mindenkori köztársasági díjjavaslók- és osztók azt, hogy mekkora az érdem az általuk adományozott kitűntetésen, és mekkora a politikai befolyás, a rövid távú számítás? Azt beszélik, hogy Gyurcsány nem igazított a fölterjesztők listáin, persze, mégis az aktuális hatalom holdudvaraiban számon tartottaké maradt a díjak többsége. (A sors iróniája, hogy a nemrég kinevezett, a rendszerváltás intellektuális előkészítésében jelentős szerepet játszó kultuszminiszternek kellett magas kitüntetést átadnia Baranyi Ferencnek, a Kádár-korszak egyik reprezentatív kommunista költőjének).

Nem túlságosan vigasztaló, hogy legalább nem ismétlődött meg az, ami Medgyessy Péter volt miniszterelnök első, 2002. augusztus 20-i adománynapján történt. Akkor nyíltan jutalmazták azokat, akiknek a választási győzelemben szerepük volt. Persze, várjuk ki 2006 augusztusát….