A 15 milliós formula Illyés Gyulától ered, és a 60-as évek végén még valószínűleg fedte a valóságot  – írja a legendákkal, tévhitekkel foglalkozó Urban Legends című oldal Dávid Zoltán 1993-as, a Hitelben megjelent írására hivatkozva. Amikor azonban Antall József, 30 évvel késöbb,  lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, már a 14 milliót sem érte el a magyarok száma, azóta pedig még kevesebben vagyunk. Ezt megerősítette É. Kiss Katalin is, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója egy tavaly decemberi rádióadásban.

Nagyon nehéz meghatározni a világ magyarságának pontos számát: van, ahol  anyanyelvet, máshol nemzetiséget tudakolnak, megint másutt  az állampolgárságot, vagy a születési hely szerint tartják nyilván a magyarokat. Ráadásul a bevallott adatok sem mindig tükrözik a valóságot, kiváltképp igaz ez a nemzetiségeit sokszor mostoha állampolgárként kezelő, számukat lefelé kerekítő  kelet-európai államokra.

É. Kiss Katalin Anyanyelvünk állapotáról című könyve mégis vállalkozik a magyarok számának meghatározására. Eszerint a magyarságnak körülbelül egyötödét teszik ki a szomszédos országokban élők (mintegy 2 450 000 fő). Lélekszámuk az utóbbi évtizedben rohamosan csökkent, tíz év alatt 300 000-rel lettek kevesebben. Romániában az 1992-es népszámlálási adatok szerint 1 599 000 magyar élt, számuk 1992 és 2002 között 190 000-rel fogyatkozott meg. Szlovákiában 1970 és 1990 között  567 ezer magyart tartottak nyilván, az elmúlt 10 évben számuk mintegy 10 százalékkal, 47 000 fővel, 520 ezerre csökkent.  A Vajdaságban 1971 óta - az elvándorlás következtében -  drámai mértékben visszaesett, 290 ezerre,  a magyarság lélekszáma. Az ukrajnai magyarok száma 1959 óta stagnál, számuk 2001-ben 156 ezer volt. Horvátországban ma körülbelül 15 ezer, Szlovéniában 7 ezer magyar él, Ausztriában körülbelül 16 ezren értenek magyarul, és 4 ezren tartják magukat magyar anyanyelvűnek.

Az utóbbi évtizedben a környező országokban felgyorsult  a magyarok asszimilációja,  elsősorban a vegyes házasságokból született gyermekek identitásváltása miatt.  Sok múlik azon is, hogy a szülők milyen nyelvű iskolát választanak a gyerekeiknek. Az iskolaválasztásnak azonban gazdasági okai is lehetnek – a szülők sokszor képtelenek egy másik településen működő magyar iskolába járatni gyereküket, mert nincs rá pénzük.

"Így hát ma már csak 14 millió magyar hajolhat össze - ha ugyan összehajol" - írta Dávid Zoltán már 1993-ban a világ magyarságáról.  Azóta a helyzet csak rosszabbodott.


-v