Szovjet mezőgazdaság - földek és mezőgépek bevetése

A szokatlanul fagyos tavasz visszavetette a vetési munkálatokat, és bár a

 gazdaságok felkészültsége jobb, mint egy évvel korábban, a szemveszteség csökkentése ma is az egyik legfontosabb feladat. Megóvni a termést – ez most a gazdaságok legfontosabb feladata.

A veszteségek csökkentésére évek óta megkülönböztetett figyelmet fordítanak, mert -- amint Leonyid Brezsnyev egyik beszédében megjegyezte – lényegesen könnyebb megőrizni azt, ami már megtermett, mint növelni a termelést. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági dolgozók anyagi ösztönzésének, a vonzó premizálási módszerek alkalmazásának. Bizonyára sokakat sarkall majd jobb munkára, hogy az élenjárók, egy új rendelkezés értelmében, soron kívül vehetnek megérdemelt keresetükből Zsigulit, Volgát, Zaporozsecet.

P.Szabó József: Egymilliárd száj

Xüe Bao-din professzornak, a Kínai Akadémiához tartozó a Közgazdasági Intézet igazgatóhelyettesének néhány gondolata: „A múltban Kínában túl gyorsan akarták megvalósítani a terveket. Most, a modernizálás korszakában nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Azokat az elvtársakat, akik ezt nem látják be, le kell hozni az egekből a földre, hogy megtanuljanak a földön járni. A négyek bandájának éveit azonban nem lehet egy tollvonással eltüntetni. Az elmúlt években megszoktuk, hogy a nagy kasszából, az államkasszából mindenkinek jut, az állam mindenkiről gondoskodik. Az egyenlősdi eluralkodásával a jövőben szembe kell szállnunk.

Mi saját utat akarunk kitaposni, olyat, ami megfelel egymilliárd kínai igényeinek. Kína óriási terhet cipel – egymilliárd szájnak kell enni adni. Kínai viszonyok között az életmód is csak kínai lehet, azaz egyelőre csak a legegyszerűbb élelmiszereket, ruhákat, háztartási cikkeket tudjuk előállítani. A külföldi kapcsolatokat nem szabad túlbecsülni. Kína szocialista tervgazdaságon belül kíván piacgazdálkodást teremteni, de hogy milyen mértékben, azt még csak most tanulmányozzák, tapogatják a szakemberek.

Alumíniumipari fejlesztés – A kőbányai tekercsek

Az elmúlt években hosszú hónapokra el-el tünedezett az üzletekből a praktikus csomagolóeszköz, az alumínium fólia. A csalódott vevőknél nem volt kedvezőbb helyzetben a csomagolóipar sem. A hazai termelés kevés, a külkereskedelmi mérleg importserpenyőjét évről-évre több millió dolláros kiadás húzta lefelé, sőt teszi ezt -- 3 millió dollárral -- még az idén is, ennyibe kerül ugyanis 2300 tonna fólia behozatala. De már nem sokáig szükséges ennyit importálni. A [Kőbányai Könnyűfémműben folyó] alumíniumfólia és-szalaggyártás mennyisége 1981-ben az 1978-asnak több mint háromszorosa, 7500 tonna lesz, és a hazai kereslet teljes kielégítésén kívül több millió dollár értékben exportra is jut fólia.

A Tokai Metals japán cég hengesora iparpolitikai megfontolások miatt kényszerkitelepítés elött állt Yokohamából 1976-ban, amikor a tokiói magyar kereskedelmi kirendeltség tudomást szerzett az intézkedésről. Miután a japán cég új gépsort akart beállítani, a Magyar Alumíniumipari Trösztnek viszont éppen egy ilyen színvonalú gépre volt pénze, kölcsönösen megtalálták egymásban az ideális partnert.

Mocsári Erika: Mezítláb a kertben

Piros, kék, sárga, vagy zöld műanyag- és gumicsizmára hiába vágynak kicsik és nagyok. Bár praktikus, ritkán kapható a külföldi portéka, s órák alatt elfogy A Dunaplast Műanyag feldolgozó és Gumiipari Szövetkezet elnökétől, Papp Istvántól érdeklődtünk, miért nem gyártanak itthon színes csizmát?

HVG: Hiánycikk a csizma alapanyaga?

P.I:: Nem erről van szó. Úgy döntöttünk, hogy a ráfizetéses gumicsizma termelését folyamatosan megszüntetjük,és áttérünk a modern pvc csizma , vagyis az esőcsizma gyártására

HVG: Mégsem tették meg. Miért?

P.I.: A pvc csizma gyártó gép csak tőkés importból szerezhető be. A Nemzeti Banktól csak akkor kapunk devizahitelt, ha a gép értékét 3 év alatt behozná a dollárért eladott csizma. A TANNIMPEX külkereskedelmi vállalat szerint viszont csizmára Nyugaton nem lehet rendelést szerezni. A 35 millió forint értékű gépet tehát nem tudtuk megvenni.

Jelentés a dohányzásról - Füstbe ment tízmilliárd

Magyarországon a férfiak fele, a nők egyötöde dohányzik. A gimnazisták 38, a szakmunkástanulók 58 százaléka, az egészségügyi szakközépiskolások fele rendszeresen cigarettázik, Az országban évente 1,3 milliárd doboznyit ( 26,5 milliárd darabot) füstölnek el mintegy 10 milliárd forintért . Egy csomag cigaretta átlagára 8 forint. Egy dohányos évente 7700 cigarettát, azaz naponta 20-22 darabot szív el. Ezzel a világranglistán az USA, Kanada, Anglia, Japán és Írország után a hatodik helyen állunk. Az elfüstölt cigaretták árából két év alatt 20 ezer kórházi ágyat lehetne beállítani, így minden 100 lakósra jutna egy kórházi fekvőhely. [2003-ban alaposan megváltozott a világranglista  „élmezőnye”: Bulgária, Görögország, Japán, Svác, Spanyolország, Hollandia, és Szlovénia járt Magyarország elött a 15 éven felüliek egy főre jutó cigarettafogyasztása tekintetében. De a nyolcadik helyünk, sajnos, megvolt.]